Barra György
Barra György

2022. január 21. Péntek

Barra György, zágoni

pedagógus, pszichológus

Születési adatok

1901. március 26.

Zilah, Szilágy vármegye

Halálozási adatok

1970. október 31.

Budapest


Család

Sz: Barra Károly bíró, Elekes Mária. Nyolcan voltak testvérek.

Iskola

A Zilahi Református Gimnáziumban éretts. (1919), a Pázmány Péter Tudományegyetemen mennyiségtan–természetrajz szakos tanári okl. szerzett (1925).

Életút

A debreceni Állami Fazekas Mihály Reáliskola, ill. Gimnázium r. tanára (1932–1938), a Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának vezető tanára (1938–1945), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) miniszteri tanácsosa (1945–1949). Az Egri Pedagógiai Főiskola, a bp.-i Apáczai Csere János Gimnázium, a bp.-i Táncsics Mihály Gimnázium, a bp.-i Hámán Kató Közgazdasági Technikum és a bp.-i Varga Katalin Leánygimnázium tanára és matematika-szakfelügyelő (1949–1961). Nyugdíjaztatása után a Dolgozók Esti Iskolájában tanított. A matematikatanítás (mennyiségtan-tanítás) pedagógiai kérdéseivel, korszerűsítésével, a tanítói munka pszichológiai vonatkozásaival fogl. Minisztériumi működése során kezdeményezte a gyermeklélektani állomások szervezését a nagyobb iskolaközpontokban.

Főbb művei

F. m.: Lélektan és korszerű pedagógia. (Protestáns Tanügyi Szemle, 1937)
A mennyiségtan tanítása. (Debreceni Könyvek. Debrecen, 1943)
Szabadnevelés. Elvi kérdések és beszámolók. Többekkel. (Bp., 1945)
Nagy László és Ranschburg Pál nyomdokain. Beszámoló az állami gyermeklélektani állomások vezetőinek első együttes üléséről. Tóth Bélával. (Bp., 1947)
Nevelő munka az általános iskolában. Többekkel. (Bp., 1947)
Tanítás és munka az általános iskolában. Többekkel. (Bp., 1947)
A lélektan a mai köznevelésben. (A köznevelés évkönyve. Bp., 1948)
Az új osztályozás. (Köznevelés, 1948).

Megjegyzések

Irod.: MÉL III. téves születési év: 1902!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője