Barsi József
Barsi József

2022. szeptember 26. Hétfő

Barsi József

filozófus, statisztikus

Névváltozatok

1848-ig Neumann

Születési adatok

1810. február 23.

Jano-Lehota, Bars vármegye

Halálozási adatok

1893. február 18.

Budapest


Család

Sz: Neumann József iskolamester.

Iskola

Középiskoláit Körmöcbányán, Selmecbányán és Esztergomban végezte, a nyitrai papnevelő intézetben bölcseletet, a pesti szemináriumban teológiát tanult, a pesti tudományegyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1832), pappá szentelték (1833). Az MTA tagja (l.: 1870. máj. 25.).

Életút

Dobronán (Zólyom vm.) káplán (1833), Jasztrabán, Németprónán és Tajován kisegítő pap (1833–1835), nevelő és Besztercebányán püspöki titkárhelyettes (1835–1837), a milánói 33. gyalogezred káplánja (1837–1840), Kóson (Nyitra vm.) segédpap (1840–1846), Bicskén plébános (1846–1849). A br. Orczy család nevelője (1856–1861), a pesti reáliskola német és földrajz szakos r. tanára (1861–1862), a pesti református gimnázium latin–német szakos r. tanára (1862–1867), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tisztviselője (1867–1888). Áttért a református hitre (1862). Gr. Batthyány Kázmér bicskei birtokán élt Nagy Károly (1797–1868) csillagász, az MTA tagja; az ő házában ismerkedett meg Deák Ferenccel, Klauzál Gáborral, Kossuth Lajossal és Vörösmarty Mihállyal, akik hatására nézetei radikalizálódtak. A forradalom és szabadságharc közvetlen eseményeiben nem vett részt, de hírlapi cikkeivel szenvedélyesen agitált az osztrákok ellen. Miután elfogták (1848. dec.), húsz évi várbörtönre ítélték, az olmützi várbörtönben raboskodott (1849–1856; kegyelemmel szabadult: 1856). Verseskötetei (Pacsirta; Pacsirta kalitkában) megjelenését a cenzúra megakadályozta. Statisztikusként elsősorban a népesedési mozgalmakkal, közoktatási statisztikával, a magyarországi iskolákkal (közép- és felsőtanodák) fogl. Nyugdíjba vonulása után megírta rabsága emlékeit; írására hatott Kazinczy Ferenc Fogságom naplója.

Főbb művei

F. m.: A szerelemről és házasságról. (Kecskemét, 1861)
Magyarország közoktatási statisztikája. 1864/65–1867/68. (Pest, 1868)
A népesedési mozgalom. (Pest, 1869)
Az emberi öntudat jelen fokáról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1870. okt. 10.
megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 2. köt. 2. Pest, 1870
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1874)
Magyarország felső tanintézetei és középtanodái. 1870–1872. (Bp., 1874)
Utazás ismeretlen állomás felé. 1849–1856. (Bp., 1890
új kiad. sajtó alá rend. Simon V. Péter. Bp., 1988).

Irodalom

Irod.: Vargha Gyula: B. J. l. tag emlékezete. (Bp., 1897)
Tálas Géza: B. J. emlékezete. (Vigilia, 1962)
Fabó Irma: B. J. laptervei 1848 őszén. (Magyar Könyvszemle, 1977)
Lipp Tamás: A nagy utaztatás. B. J.: Utazás ismeretlen állomás felé. (Árgus, 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője