Család

Sz: Bársony János gazdatiszt, Fásy Lujza. Testvére: Bársony János (1860–1926) orvos, szülész-nőgyógyász és Bársony Lujza (1866–), simándi Kenézy Gyula (1860–1931) orvos professzor felesége. F: Borsos Vilma. Fia: Bársony Elemér (1879–1938) gyógyszerész, politikus, újságíró. A család 1859-ben Nagykárolyba költözött.

Iskola

Elemi és középiskoláit Nagykárolyban, Pozsonyban és Szatmárnémetiben végezte, majd a pozsonyi jogakadémián és a budapesti tudományegyetemen jogot tanult, de oklevelet nem szerzett.

Életút

Az Egyetértés, a Hazánk, a Magyar Hírlap belső munkatársa, ill. főmunkatársa (1881–1907), a Budapesti Közlöny című hivatalos lap szerkesztője (1907–1927), miniszteri tanácsosi rangban (1919-től). A Magyar Figaro Naptára (1887) és a Tanácsköztársaság című hivatalos lap szerkesztője (1919. márc.). 

Turgenyev vadászhistóriáinak mintájára kezdetben tárcákat írt, majd ő is vadásztörténetekkel, természetábrázoló írásokkal jelentkezett. Novelláival az első nagy sikert 1886-ban aratta: I. díjat nyert az Ország–Világ pályázatán Proletárok című írásával. Vadásztörténetei mintha a táj szerelmesének naplórészletei volnának. Idilli rejtelmekkel teli táj, és benne annak természetes tartozékaként a különös, pusztai ember. Csakúgy vonzódik ehhez a civilizációtól távoli lényhez, mint magához a természethez; sem néprajzi, sem társadalmi érdekessége nincs szemében. Tömörkény Istvántól (1866–1917) tanulta az emberi természet rajzának technikáját: ilyen írásai azonban nem eléggé eredetiek; stilizáltabbak, s látszik, hogy fantáziáját nem kötik le úgy, mint a magyar táj helyenként még ősi vadsága és titokzatos szépsége. Ennek ellenére írásai a magyar természeti irodalom klasszikusai. Életében 44 kötete jelent meg; közel 700 (!) novella olvasható a 44 műben, de több mint 300 írása csak a korabeli lapokban lelhető fel. 70. születésnapját egy ország ünnepelte (1925).

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten, a Pajor Szanatóriumban hunyt el. A Kerepesi úti (= Fiumei úti Temetőben), a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugszik (az emlékszobor Fekete Géza szoobrászművész alkotása). Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Szülőházára emléktáblát helyezett el a Budapesti Ügyvédek Természetjáró Szakosztálya; ez a II. világháborúban elveszett. Helyére a 150. születésnapján (2005) a nevét viselő Bársony István Alapítvány helyezett el új domborművet. Róla nevezték el továbbá a csongrádi Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskolát, Szakiskolát és Kollégiumot és a Bársony István Fotóklubot (2006-tól). Emlékét őrzi még a Tűzköves forrásnál egy emléktábla, a Bársony István kerékpáros emléktúra ill. Budapesten utca őrzi nevét.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (1927). A Petőfi Társaság (1894), a Kisfaludy Társaság r. tagja (1898), az Auróra Kör t. tagja (1925). A Magyar Madártani Intézet tb. tagja.

Elismerés

Sárkeresztes díszpolgára.

A Petőfi Társaság Jókai-nagydíja (1925).