Bársony Rózsi
Bársony Rózsi

2022. szeptember 27. Kedd

Bársony Rózsi

színésznő

Névváltozatok

Bársony Rosy; 1932-ig Sonnenschein Rozália 

Születési adatok

1909. március 14.

Budapest

Halálozási adatok

1977. március 28.

Bécs, Ausztria


Család

Sz: Sonnenschein Eduárd kávéházi pincér, Bozsik Margit. F: 1. Dénes Oszkár (1891–1950) színész. 2. 1962–1977: Schustek György.

Iskola

A bp.-i Bezerédj utcai elemi és a bp.-i Tisza Kálmán téri polgári isk.-ban tanult. A Rákosi Szidi Színiiskolájában végzett.

Életút

A bp.-i Király Színház tagja (1925–1931), majd Dénes Oszkárral európai és amerikai vendégjátékon vett részt (1932–1939); közben fellépett a Fővárosi Operettszínházban (1934 és 1936), a Magyar Színházban (1935), a Royal Színházban (1936–1937), az Andrássy úti Színházban (1938). A II. vh. idején a zsidótörvények miatt nem léphetett színpadra (1939–1945). A bukaresti Teatrul Savoy vezető művésze (1945–1947), majd Bécsben telepedett le (1948).

Gyermekszínészként kezdte pályafutását: ötévesen lépett fel először Feld Irén gyermekszínházában egy dalt adott elő. Táncosnőként került a Király Színházba, majd Feleki Kamill méltó női partnereként szubrett-primadonna szerepeket alakított. Az 1930-as években férjével Európában és az USA-ban magyar operetteket népszerűsítettek: elsősorban Ábrahám Pál Bál a Savoyban című művét játszották. Rövidesen a német színpadok kedvelt primadonnájává vált, az UFA Filmgyár is szerződést kötött vele. A hitleri hatalomváltás után hazaköltözött, s sorra játszotta el a klasszikus operettek női főszerepeit, valamint filmekben is nagy sikereket aratott. Származása miatt 1939-től nem léphetett színpadra, karrierje végleg megtört; 1945 után már csak alkalmakként vállalt szerepeket. Férjével Olaszországba költözött (1948–1950), majd Dénes Oszkár halála után Bécsben telepedett le (1950), s haláláig ott is élt. Az 1950-es években az akkor elterjedő televíziós operettműsorok egyik állandó szereplője, az 1960-as évektől gyakran játszott Bp.-en is (először-újra 1960-ban tért vissza) a televízión kívül elsősorban szabadtéri nyári revükben lépett fel.

Főbb művei

F. szerepei: Icike (Ábrahám P.: Viktória, Király Színház, 1930)
Daisy Parker (Ábrahám P.: Bál a Savoyban
külföldön 1932–1939 között)
Kató (Eisemann M.: Én és a kisöcsém, Fővárosi Operettszínház, 1934)
Gingi (Ábrahám P.: 3:1 a szerelem javára, Royal Színház, 1936)
revüi, ill. showműsorai a bp.-i szabadtéri színpadokon: Pest megér egy estet (1960)
Budapest show (1965)
Színészek–Újságírók labdarúgó-mérkőzés (1967).

 

F. filmjei: Halálos csönd (1918)
Mária nővér (1929)
A vén gazember (1932)
Egy bolond eset (német 1932)
Keringőháború (német 1933)
Helyet az öregeknek (1934)
Bál a Savoyban (1934)
Halló Budapest! (1935)
A harapós férj (1937)
3:1 a szerelem javára (1937)
Viki (1937)
Hét évig nem lesz szerencsém (osztrák, 1957)
Antónia (NSZK-beli, 1965).

Irodalom

Irod.: „Verkliszó mellett születtem”. Interjú B. R.-val. (Színházi Élet, 1935. 43.)
D. L.: B. R.-val Budapesten. (Film, Színház, Muzsika, 1960. jún. 10.)
Molnár Gál Péter: B. R. (Tükör, 1964. júl. 28.)
S. Gy.: „A pesti klíma felüdít.” Beszélgetés B. R.-val. (Film, Színház, Muzsika, 1965. aug. 27.)
Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. I–II. (Bp., 1967).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője