Barta Ernő
Barta Ernő

2024. október 15. Kedd

Barta Ernő

festőművész, grafikus, tervezőgrafikus

Születési adatok

1878. február 14.

Székesfehérvár

Halálozási adatok

1956. október 6.

Budapest


Család

Leánya: Barta Éva (1916–1994) keramikus, ötvösművész.

Iskola

Az Országos Magyar Iparművészeti Iskola díszítőfestő szakán végzett (1899), majd Anton Ashbe és Hugo Wolf müncheni magániskolájában (1899–1903) és ösztöndíjjal Berlinben, Drezdában képezte tovább magát (1907–1912).

Életút

Kiállító művész (1904-től). Hazatérése után a szolnoki művésztelepen és Budapesten alkotott (1905–1918), Budapesten önálló grafikai műtermet is nyitott (1916-tól). Számos csoportos grafikai kiállítást rendezett Észak-Európában (Dániában és Svédországban, 1932), majd rövid ideig Hollandiában élt (1938–1939). Festészetére elsősorban Fényes Adolf munkássága hatott, tónusos szén- és krétarajzait, litográfiáit és rézkarcait a müncheni naturalizmus szellemében fogant részletező előadásmód jellemzi. Vallásos témájú képeket festett, mappákat adott ki, könyveket illusztrált. Élete utolsó éveit nyaranta Sárospatakon töltötte, ahol elsősorban tájpasztelleket készített.

Elismertség

A Rézkarcoló Művészek Egyesülete tagja.

Elismerés

Oránia-Nassau Rend (a holland–magyar kulturális kapcsolatok ápolásáért, 1939). A Nemzeti Szalon kiállításának grafikai díja (a Bűnbánó Magdolna című rajzáért, 1904), a Milánói Világkiállítás ezüstérme (1906), a San Franciscó-i nemzetközi kiállítás ezüstérme (a Koldusok című festményért, 1914).

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Könyves Kálmán Szalon (Bp., 1912)
Fészek Klub (Bp., 1945)
Szalmássy Galéria. Barta Évával (Bp., 1948)
Fényes Adolf Terem (Bp., 1955)
emlékkiállítás: Magyar Nemzeti Galéria (Bp., 1978)
csoportos: Secession (München, 1900)
Nemzeti Szalon (Bp., 1904)
Nemzetközi kiállítás (San Francisco, 1914)
Téli Tárlat. Műcsarnok (Bp., 1922)
II. Képzőművészeti Kiállítás. Műcsarnok (Bp., 1951).

Főbb művei

F. m.: albumok, grafikai sorozatok, illusztrációk: Aquincum. Eredeti rézkarcok. (Bp. é. n.)
Elnémult csataterek. B. E. 10 eredeti litográfiája. (Bp., 1918)
Kenyér. Litográfiai sorozat. (Bp., 1925)
Magyar életképek. Magyar táncok. Színezett rézkarcsorozatok. (Bp., 1928)
Jeremiás siralmai. (Bp., 1930 k.)
Assisi Szent Ferenc virágoskertje. (Bp., 1942)
Képek és jelenetek Jézus életéből. (Bp., 1942)
Danse macabre. 1944–1945. (Bp., 1946)
A magyar hála himnusza. (Bp., 1946).

Irodalom

Irod.: Farkas Zoltán: B. E. kiállítása. (Vasárnapi Ujság, 1912)
Kádas József: B. E. (A gyűjtő, 1913)
Vértes József–Juhász Viktor: B. E. (Fejér vármegye. Bp., 1937)
B. E. emlékkiállítása. Kat. (Bp., 1978)
Losonczi Miklós: B. E. interkontinentális festői munkássága. (Hevesi Szemle, 1983).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője