Barta Éva
Barta Éva

2025. február 11. Kedd

Barta Éva

keramikus, ötvösművész

Születési adatok

1916. április 8.

Budapest

Halálozási adatok

1994. március 15.

Budapest


Család

Sz: Barta Ernő (1878–1956) festőművész, grafikus, tervezőgrafikus. F: Fekete Nagy Béla (1905–1983) festőművész, grafikus.

Iskola

Az Országos Magyar Iparművészeti Iskolában tanult (1933), majd a Képzőművészeti Főiskolán Benkhardt Ákos és Szőnyi István tanítványaként végzett (1938).

Életút

Tanulmányai befejezése után Párizsban élt, ott kezdett el kerámiával foglalkozni. Saját műhelyt nyitott (1939), ahol kerámia ruhadíszek mellett tűzzománcból, féldrágakövekből és alpakkából a természet organikus formáira emlékeztető ékszereket készített. Első magyarországi képviselője annak az ötvösművészeti irányzatnak, amely az esztétikai megformálást tekinti az ékszer legfőbb jellemvonásának, s nemesfémek és drágakövek helyett kavicsból és kövekből, illetve alpakkából készíti a természet formáit idéző munkáit. 1961-ben rendezett először kiállítást dekoratív stílusú, valójában absztrakt kompozíciójú kerámia ruhadíszeiből és ékszereiből.

Elismertség

A Szocialista Képzőművészek Csoportjának tagja.

Elismerés

Érdemes művész (1977), kiváló művész (1985).

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Fényes Adolf Terem. Sédy Máriával (Bp., 1961)
Bartók Béla Művelődési Ház. Preiser Klárával (Szeged, 1975)
Műcsarnok (Bp., 1976)
csoportos: Brüsszeli Világkiállítás (1958)
Magyar képzőművésznők kiállítása. Műcsarnok (Bp., 1971)
Országos Ékszer Kiállítás. Csók Galéria (Bp., 1972)
Öltözködés. Ernst Múzeum (Bp., 1972).

Irodalom

Irod.: György Péter–Pataki Gábor: Az illegalitástól az iparművészetig. (Kortárs, 1986)
Domanovszky György: B. É. Kat. (Bp., 1961)
Bodri Ferenc: B. É. (Bp., 1987).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője