Család

Sz: Barta Sándor kereskedő, Frischmann Margit, egy kórházalapító főorvos leánya. F: Förstner Magda iparművész, majd nyelvtanár. Fia: Barta János (1941. jún. 1.).

Iskola

A Zürichi Műszaki Egyetemen vegyészmérnöki okl. (1928) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1930; honosítva: bp.-i József Műegyetem, 1930).

Életút

A bp.-i Hidroxigéngyár kutató-vegyészmérnöke (1931–1932), a bp.-i Beimel Szesz-likőr-rumgyár (1933–1936), a Borgazdasági Vegyipari Gyár erjesztővegyésze (1936–1944), a Magyar Erjesztéses Tejsavgyár felállításának és beindításának kezdeményezője (1936), a debreceni Rex Gyógyárugyár megindítója (1944). A II. vh. után saját vegyészeti laboratóriumot állított fel (1946–1948), majd rekonstruálta és újraindította az Első Magyar Tejsavgyárat (1948), a Magyar Söripari Központ kutatóvegyésze és laboratóriumvezetője (1948–1950), az Erjedésipari Kutató Intézet Söripari Osztályának laboratóriumvezető tud. főmunkatársa (1950–1956). A forradalom után Párizsban telepedett le (1956), további sorsa ismeretlen. Ipari mikrobiológiával, iparilag hasznos élesztőgombák, baktériumpenészek kitenyésztésével fogl. Megvalósította a magyar sörök tartósítását papainnal (1951), ez lehetővé tette a magyar sörexportot. Analitikai módszert dolgozott ki a sör fehérjetartósságának előzetes számszerű meghatározására (1952-től). Újszerű kromatográfiás gyors komlóanalízist fejlesztett ki, majd spektrofotometriás (izooktános) gyors módszert dolgozott ki a sör keserűségének megállapítására.