Barta György
vegyészmérnök, élelmiszer-kémikus
Születési adatok
1906. július 2.
Budapest
Halálozási adatok
1988. február 14.
Budapest?
Család
Sz: Barta Sándor kereskedő, Frischmann Margit, egy kórházalapító főorvos leánya. F: Förstner Magda iparművész, majd nyelvtanár. Fia: Barta János (1941. jún. 1.).Iskola
A Zürichi Műszaki Egyetemen vegyészmérnöki okl. (1928) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1930; honosítva: bp.-i József Műegyetem, 1930).Életút
A bp.-i Hidroxigéngyár kutató-vegyészmérnöke (1931–1932), a bp.-i Beimel Szesz-likőr-rumgyár (1933–1936), a Borgazdasági Vegyipari Gyár erjesztővegyésze (1936–1944), a Magyar Erjesztéses Tejsavgyár felállításának és beindításának kezdeményezője (1936), a debreceni Rex Gyógyárugyár megindítója (1944). A II. vh. után saját vegyészeti laboratóriumot állított fel (1946–1948), majd rekonstruálta és újraindította az Első Magyar Tejsavgyárat (1948), a Magyar Söripari Központ kutatóvegyésze és laboratóriumvezetője (1948–1950), az Erjedésipari Kutató Intézet Söripari Osztályának laboratóriumvezető tud. főmunkatársa (1950–1956). A forradalom után Párizsban telepedett le (1956), további sorsa ismeretlen. Ipari mikrobiológiával, iparilag hasznos élesztőgombák, baktériumpenészek kitenyésztésével fogl. Megvalósította a magyar sörök tartósítását papainnal (1951), ez lehetővé tette a magyar sörexportot. Analitikai módszert dolgozott ki a sör fehérjetartósságának előzetes számszerű meghatározására (1952-től). Újszerű kromatográfiás gyors komlóanalízist fejlesztett ki, majd spektrofotometriás (izooktános) gyors módszert dolgozott ki a sör keserűségének megállapítására.Főbb művei
F. m.: Versuche zur Synthese von komplizierteren, kernsubstitulerten Betha-Phenylathylaminen. Egy. doktori értek. (Zürich, 1930)A szeszes erjesztésen kívüli cukros erjesztés, annak jelentősége és lehetőségei hazánkban. (Mezőgazdaság és Ipar, 1949)
Növények nitrogén anyagcseréje. (Mezőgazdaság és Ipar, 1950)
Palacksörök fehérjetartóssága. (Élelmezési Ipar, 1951)
A redox- potenciál alkalmazása a söriparban és a sör redoxiviszonyai. Kossuth Gábornéval. (Élelmezési Ipar, 1952)
Tanulmányok a sörélesztő és a sörbaktériumok szaporodásának meggátlásáról. 1–2. (Élelmezési Ipar, 1952)
Erjedésipari kémia. (Bp., 1953)
A pH és az rH fogalma, jelentősége és alkalmazása az erjedésiparban. (Bp., 1954)
Enzimek. (Bp., 1954)
Komló keserű-anyagok spektrofotometriás meghatározása a sörben. (Élelmezési Ipar, 1955)
ford.: Domanovszkij, B. F.–Badaljan, H. A.: Tésztakészítmények szárítása és csomagolása. (Bp., 1953)
szabadalmai: Magyar exportsörök tarósítása papainnal. (1950)
Ammonszulfátos sörtitrálás, a sör fehérjetartósságának előzetes számszerű meghatározására. (1951)
Módszer a maláta redukton tartalmának – jodometriás – gyors meghatározására. (1952).
Megjegyzések
PIM Adatbázis: téves születési adat: 1902. júl. 2.! Kérdés, hogy a halálozási adat jó-e?!Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)