Barta György
Barta György

2020. október 25. Vasárnap

Barta György

vegyészmérnök, élelmiszer-kémikus

Születési adatok

1906. július 2.

Budapest

Halálozási adatok

1988. február 14.

Budapest?


Család

Sz: Barta Sándor kereskedő, Frischmann Margit, egy kórházalapító főorvos leánya. F: Förstner Magda iparművész, majd nyelvtanár. Fia: Barta János (1941. jún. 1.).

Iskola

A Zürichi Műszaki Egyetemen vegyészmérnöki okl. (1928) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1930; honosítva: bp.-i József Műegyetem, 1930).

Életút

A bp.-i Hidroxigéngyár kutató-vegyészmérnöke (1931–1932), a bp.-i Beimel Szesz-likőr-rumgyár (1933–1936), a Borgazdasági Vegyipari Gyár erjesztővegyésze (1936–1944), a Magyar Erjesztéses Tejsavgyár felállításának és beindításának kezdeményezője (1936), a debreceni Rex Gyógyárugyár megindítója (1944). A II. vh. után saját vegyészeti laboratóriumot állított fel (1946–1948), majd rekonstruálta és újraindította az Első Magyar Tejsavgyárat (1948), a Magyar Söripari Központ kutatóvegyésze és laboratóriumvezetője (1948–1950), az Erjedésipari Kutató Intézet Söripari Osztályának laboratóriumvezető tud. főmunkatársa (1950–1956). A forradalom után Párizsban telepedett le (1956), további sorsa ismeretlen. Ipari mikrobiológiával, iparilag hasznos élesztőgombák, baktériumpenészek kitenyésztésével fogl. Megvalósította a magyar sörök tartósítását papainnal (1951), ez lehetővé tette a magyar sörexportot. Analitikai módszert dolgozott ki a sör fehérjetartósságának előzetes számszerű meghatározására (1952-től). Újszerű kromatográfiás gyors komlóanalízist fejlesztett ki, majd spektrofotometriás (izooktános) gyors módszert dolgozott ki a sör keserűségének megállapítására.

Főbb művei

F. m.: Versuche zur Synthese von komplizierteren, kernsubstitulerten Betha-Phenylathylaminen. Egy. doktori értek. (Zürich, 1930)
A szeszes erjesztésen kívüli cukros erjesztés, annak jelentősége és lehetőségei hazánkban. (Mezőgazdaság és Ipar, 1949)
Növények nitrogén anyagcseréje. (Mezőgazdaság és Ipar, 1950)
Palacksörök fehérjetartóssága. (Élelmezési Ipar, 1951)
A redox- potenciál alkalmazása a söriparban és a sör redoxiviszonyai. Kossuth Gábornéval. (Élelmezési Ipar, 1952)
Tanulmányok a sörélesztő és a sörbaktériumok szaporodásának meggátlásáról. 1–2. (Élelmezési Ipar, 1952)
Erjedésipari kémia. (Bp., 1953)
A pH és az rH fogalma, jelentősége és alkalmazása az erjedésiparban. (Bp., 1954)
Enzimek. (Bp., 1954)
Komló keserű-anyagok spektrofotometriás meghatározása a sörben. (Élelmezési Ipar, 1955)
ford.: Domanovszkij, B. F.–Badaljan, H. A.: Tésztakészítmények szárítása és csomagolása. (Bp., 1953)
szabadalmai: Magyar exportsörök tarósítása papainnal. (1950)
Ammonszulfátos sörtitrálás, a sör fehérjetartósságának előzetes számszerű meghatározására. (1951)
Módszer a maláta redukton tartalmának – jodometriás – gyors meghatározására. (1952).

Megjegyzések

PIM Adatbázis: téves születési adat: 1902. júl. 2.! Kérdés, hogy a halálozási adat jó-e?!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013