Barta István
Barta István

2024. október 7. Hétfő

Barta István

történész

Születési adatok

1910. december 28.

Szentes

Halálozási adatok

1966. április 20.

Budapest


Család

Sz: Sipos Anna. Kisparaszti szülőktől származott. Testvére: Barta János, id. (1901–1988) irodalomtörténész.

Iskola

Szentesen éretts. (1930), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen tanult (1930–1932), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1935), a történelemtudományok kandidátusa (1955), doktora (1964).

Életút

A bp.-i Egyetemi Könyvtár gyakornoka (1936–1941), a bp.-i Teleki Pál Tudományos Intézet beosztott intézeti tanára (1941–1947), a Kelet-Európai Tudományos Intézet tud. munkatársa (1947–1949), az MTA Történettudományi Intézet tud. munkatársa (1949–1960), tud. főmunkatársa (1960–1966). Tudományos pályafutásának kezdetén kora újkori magyar történelemmel, elsősorban egyháztörténettel fogl., majd érdeklődése a 19. sz. felé fordult. 1940 nyarán gr. Teleki Pál miniszterelnök megbízásából elkészítette a Die Judenfrage in Ungarn című összeállítást a Miniszterelnökség Külföldi Tájékoztató Osztálya számára (nem került terjesztésre, ill. megjelentetését a német hatóságok nem engedélyezték). 1945 után a centenáriumi ünnepségek hatására a magyar reformkori ellenzéki mozgalom ideológiai és szervezeti kialakulását, az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc történetét, ill. az egész magyar polgári átalakulás kérdését kezdte el vizsgálni. Jelentős forráskiadói munkássága, 1947-től közel húsz éven át sajtó alá rendezte Kossuth Lajos munkáit, valamint az Országgyűlési Tudósítások köteteit. Álneve: Barcsai Géza.

Szerkesztés

Az Értekezések a történeti tudományok köréből című sorozat szerkesztője (1957–1966).

Főbb művei

F. m.: Egyház és állam viszonya Magyarországon a középkor végén. Egy. doktori értek. (Bp., 1935)
Ungarn und die Wiener Universität des Jesuitenzeitalters. (Bp., 1937)
Az aradi vár foglyainak emlékkönyve 1850-ből. (Nagykanizsa, 1940)
Pécs gazdasági élete a XVIII. században. (Pécs, 1941)
A magyar tudományos élet harca a német szellemi imperializmus ellen. Barcsai Géza néven. (Bp., 1946)
Kossuth és Csányi. (Századok, 1952)
Kossuth alföldi toborzókörútja 1848 őszén. (A történettudomány aktuális kérdései. 16. Bp., 1952)
Csányi László a szabadságharc kormánybiztosa. Kand. értek. (Bp., 1954)
A kormány parasztpolitikája. (Századok, 1955–1956)
Az 1849. január 2-i haditanács és a főváros kiürítése. (Hadtörténelmi Közlemények, 1956)
Balásházy János pályafordulása. (Történelmi Szemle, 1958)
Széchenyi és a magyar polgári reformmozgalom kibontakozása. (Történelmi Szemle, 1960)
Adatok a gácsi posztógyár reformkori történetéhez. (Történelmi Szemle, 1961)
Az 1831. évi pesti koleramozgalom. (Tanulmányok Budapest múltjából. XIV. Bp., 1961)
Kölcsey-problémák. (Századok, 1962)
Felsőbüki Nagy Pál és a bécsi kormány. (Századok, 1963)
Paraszti vándormozgalom a Felvidéken 1834/35-ben. (Agrártörténeti Szemle, 1963)
Kossuth ismeretlen politikai munkája 1833 elejéről. (Századok, 1965)
A magyar nép története. 1711–1849. (Bp., 1965)
A fiatal Kossuth. Doktori értek. is. (Bp., 1966)
szerk.: Die Judenfrage in Ungarn. Összeáll. (Bp., 1940)
Kossuth Lajos összes munkái. I–VI. és XI–XV. köt. Sajtó alá rend. (Bp., 1948–1966)
Kossuth Lajos: Fel mindnyájan a hon védelmére! Vál. cikkek, beszédek, egyéb iratok. 1848–1849. Összeáll. Spira Györggyel. (Bp., 1951)
Kossuth alföldi toborzó körútja 1848 őszén. (Bp., 1952)
Hadtörténeti olvasókönyv. Többekkel. (Bp., 1955)
Széchenyi István válogatott írásai. Szerk., a magyarázatokkal ellátta, a bevezető tanulmányt írta (Bp., 1959).

Irodalom

Irod.: B. I., a történettudományok doktora. (Hadtörténeti Közlemények, 1966)
Szabad György: B. I. (Agrártörténeti Szemle, 1966)
Tilkovszky Lóránt: B. I. (Századok, 1966).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője