Család

Testvére: Barta Mária (1897–1969) festőművész, grafikus, iparművész és Barta Lajos (1899–1986) szobrász.

Iskola

A bp.-i Iparművészeti Főiskolán Kőrösfői-Kriesch Aladár tanítványaként végzett (1912), majd hosszabb tanulmányúton járt Münchenben (1913) és Párizsban (1914), az I. vh. előtt tért haza.

Életút

A Tanácsköztársaság idején a proletárdiktatúra céljait szolgáló nagyméretű képeket festett az Iparcsarnokban (1919). A bukás után Bécsben és Olaszországban grafikusként dolgozott (1920–1923), majd Párizsban telepedett le, ahol plakát- és díszletfestéssel fogl. (1925–1927). Hazatérése után Szentendrén (1929–1930) és Nagybányán alkotott (1934). Dániában eszperantó nyelvet tanított (1937). Művészetét a 20. sz. modern művészeti törekvései határozták meg. Grafikáiban és tájképeiben a látvány feszes-dekoratív, a térbeliséget is hangsúlyozó megfogalmazására törekedett. Az 1950-es szocialista realista szellemű képeket festett, az 1950-es évek végén posztimpresszionista képeket alkotott, s ezzel egyúttal a kubizmus felé fordult, ill. eljutott a teljes absztrakció határáig.

Emlékezet

Néhány képét a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a szentendrei Ferenczy Múzeum, ill. a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) őrzi.