Barta János
Barta János

2020. október 27. Kedd

Barta János, id.

irodalomtörténész

Születési adatok

1901. augusztus 9.

Szentes, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1988. április 18.

Debrecen


Család

Sz: Sipos Anna. Kisparaszti szülőktől származott. F: Heinrich Terézia. Testvére: Barta István (1910–1956) történész. Fia: Barta Gábor (1943–1995) és Barta János, ifj. (1940) történészek. F: Heinrich Terézia. A család 1952-ben költözött Debrecenbe.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori okl. (1923), magyar–német szakos tanári okl. (1924), a magyar romanticizmus tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1942), az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (életművéért védés nélkül, 1957). Az MTA tagja (l.: 1967. máj. 5.; r.: 1982. máj. 7.).

Életút

A bp.-i Kereskedelmi Akadémia Fiú Felsőkereskedelmi Iskolájának r. tanára (1924–1939); közben a berlini Collegium Hungaricum állami ösztöndíjasa (1925–1927), a Gazdasági Szaktanárképző-intézet Gyakorló Kereskedelmi Leányközépiskolájának r. tanára (1939–1946), a Kereskedelmi Leányközépiskola igazgatója (1946–1950). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK magántanára (1943–1950), intézeti tanára, ill. egy. docense (1950–1951), a Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE BTK II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1951. szept. 5.–1972); közben a KLTE rektorhelyettese (1952–1955), majd rektora (1957). 19. sz.-i klasszikus magyar irodalommal, elsősorban Arany János, Berzsenyi Dániel, Katona József, Kemény Zsigmond, Madách Imre és Vörösmarty Mihály munkásságával, valamint esztétikai kérdésekkel fogl. Számos középiskolai irodalomtankönyv szerzője és szerkesztője. Vajda János összes művei kritikai kiadásának szerkesztője (1969-től).

Elismertség

Az MTA Irodalomtörténeti Főbizottság elnöke, a Debreceni Akadémiai Bizottság alelnöke (1975–1985). A Magyar Irodalomtörténeti Társaság titkára (1946–1947), elnöke (1954–1959).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1974), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981). A KLTE BTK tb. doktora (1981). Baumgarten-díj (1935 és 1938).

Szerkesztés

A Studia Litteraria szerkesztője (1963-tól).

Főbb művei

F. m.: Az ismeretlen Madách. (Bp., 1931)
Madách Imre. (Bp., 1942)
Madách Imre. (Nagy magyar írók. Bp., 1950?)
Arany János. (Nagy magyar írók. Bp., 1953)
A romantika, mint esztétikai probléma. (Debrecen, 1956)
Bevezetés az irodalomelméletbe. (Bp., 1965)
Élmény és forma. Esztétikai tanulmányok. (Bp., 1965)
Költők és írók. Irodalmi tanulmányok. (Bp., 1966)
Az esztétika alapfogalmai. Egy. jegyz. (Bp., 1967
2. kiad. 1972)
Az érték problémája az irodalomtudományban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1968. ápr. 1.
MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1969)
Istorija madjarske knjizevnosti. Bán Imrével, Czine Mihállyal. (Újvidék, 1976)
Klasszikusok nyomában. Esztétikai és irodalmi tanulmányok. (Bp., 1976)
Évfordulók. Tanulmányok és megemlékezések. (Bp., 1981)
Jegyzetek a Zord időről. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1983. ápr. 7.)
A pálya ívei. Kemény Zsigmond két regényéről. (Bp., 1985)
A pálya végén. Tanulmányok. (Bp., 1987)
Ma, tegnap, tegnapelőtt. Tanulmányok. Vál., szerk. Imre László. (Debrecen, 1990)
Arany János és kortársai. Vál., sajtó alá rend. Imre László. (Csokonai könyvtár. Debrecen, 2003)
Magánélet és remekmű. Madách-tanulmányok. (Bp., 2003)
szerk.: Magyar írók Petőfitől József Attiláig. Összeáll. Kovalovszky Miklóssal, Waldapfel Józseffel. (Bp., 1945)
Magyar írók Vörösmartytól József Attiláig. Összeáll. Kovalovszky Miklóssal, Waldapfel Józseffel. (Bp., 1945)
Magyar irodalmi szöveggyűjtemény. 1–2. Klaniczay Tiborral. (Bp., 1950–1951)
Kölcsey Ferenc válogatott művei. 1–2. (Magyar klasszikusok. Bp., 1951)
Szemelvények a XVII. század első felének magyar irodalmából. Összeáll. Klaniczay Tiborral. (Bp., 1951)
Arany János válogatott művei. 1–4. Vál., sajtó alá rend. (Magyar klasszikusok. Bp., 1952–1953)
Arany János: Toldi. – Toldi szerelme. – Toldi estéje. Sajtó alá rend. (Bp., 1953)
Vajda János szépprózai írások. (Bp., 1969)
Vajda János: Kisebb költemények. (Bp., 1969)
tankönyvei: Magyar helyesírás és fogalmazás. Vincze Frigyessel. (Bp., 1930)
Magyar irodalmi olvasókönyv a líceumok és a leánylíceumok számára. 1–3. Takács Bélával. (Bp., 1939–1940)
Magyar nyelvkönyv a gazdasági középiskolák számára. 1–2. Fekete Miklóssal. (Bp., 1940)
Magyar olvasókönyv. 1–2. Kovalovszky Miklóssal. (Bp., 1945
3. kiad. 1947)
A magyar irodalom története a felvilágosodásig. Egy. jegyz. Klaniczay Tiborral. (Bp., 1950)
A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. Egy. jegyz. (Bp., 1957
4. kiad. 1964
új kiad. 1990)
Bevezetés az irodalomelméletbe és az irodalomtudományba. Egy. jegyz. Kardos Lászlóval, Nagy Miklóssal. (Bp., 1966
12. kiad. 1981)
A magyar irodalom a XIX. században. Egy. tankönyv. (Bp., 1972).

Irodalom

Irod.: Magyar irodalomtörténész a változó világban. Beszámoló tudományos munkásságomról. (Magyar Tudomány, 1968)
Németh G. Béla: Kifejezés és érték. Vonások B. J. tudósi egyéniségéhez és elméleti munkásságához. (Studia Litteraria, 1971)
B. J.- bibliográfia. Összeáll. Szénássy Barnáné. (Debrecen, 1977)
Imre László: Irodalomtörténész a változó világban. (Alföld, 1978)
Baránszky-Jób László: B. J. köszöntése. (Alföld, 1981)
Pomogáts Béla: B. J. műhelye. (Kortárs, 1982)
Cs. Nagy Ibolya beszélgetése B. J.-sal. (Debreceni Szemle, 1987)
Németh G. Béla: B. J. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987/88)
Nagy Miklós: B. J. (Magyar Tudomány, 1988)
Tamási Attila: Vonások B. J. arcképéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1990)
Bíró Ferenc: B. J. (Irodalomtörténet, 1992)
Görömbei András: B. J. Elhangzott: 2003. jan. 27. (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai fölött. Bp., 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013