Család

Sz: Bartakovics Ferenc ogy.-i követ.

Iskola

A pozsonyi Emericanum papnövendéke (1806–1809), Nagyszombatban bölcseleti (1809–1810), a bécsi Pázmáneumban teológiai tanulmányokat folytatott (1810–1813), pappá szentelték (1815), a pesti tudományegyetemen egyháztörténetből ún. szigorlati vizsgát tett (1815). Az MTA tagja (ig.: 1853. márc. 16.).

Életút

Sellyén, majd Muzslán káplán (1815–1816), a nagyszombati érseki helynökség iktatója (1816–1820), Rudnay Sándor hercegprímás udvari papja és levéltárnoka (1820–1826), prímási titkár (1826–1830), esztergomi kanonok (1830–1831). Nagyszombati érseki helynök (1831–1844), rozsnyói püspök (1844–1850), egri érsek (1850. ápr. 2.–1873). A főrendi tábla tagjaként részt vett az 1847–1848. évi ogy.-en, a forradalom és szabadságharc idején azonban távol tartotta magát az eseményektől. Részben ennek is köszönhető érseki kinevezése, s az, hogy elérte, hogy megnyíljon az egri nyolcosztályos gimnázium (1852), s újra működhetett az egri jogakadémia (1860). Tárkányi Bélával átdolgoztatta és kiadta a Káldi-féle m. Bibliát. Egyházmegyéjében templomokat, kápolnákat emeltetett és javíttatott ki, javadalmazta és segélyezte a plébániákat, az Angolkisasszonyokra bízott leánynevelő intézetet alapított. Eger javára lemondott a kilencedről. Jelentős összegeket ajándékozott az MTA (= Magyar Tudós Társaság) székháza számára és a Nemzeti Színház építkezéseire. Kezdeményezte az egri érseki gyűjteményekből és egyéb magángyűjteményekből Eger első múzeumának, az Egri Érseki Líceum Múzeumának megalakítását (amelynek teljes berendezését és 1874. évi megnyitását már nem élhette meg).

Emlékezet

Végrendeletében több mint 450 db-ból álló pénzérmegyűjteményét az új múzeumra hagyta. A folyamatosan gyarapodó és bővülő múzeum teljes anyagát – az 1950. évi állami kezelésbe vételt követően – ma a Dobó István Vármúzeumban őrzik. 1992. dec.-től az anyaggal ismét az egri főegyházmegye rendelkezik, de letétként a vármúzeumban tekinthető meg. Róla nevezték el az egri Bartakovics Béla Művelődési Központot.