Bartal György
Bartal György

2022. augusztus 19. Péntek

Bartal György, ifj.

politikus

Névváltozatok

beleházi és ethrekarchai

Születési adatok

1820. szeptember 2.

Etrekarcsa, Pozsony vármegye

Halálozási adatok

1875. október 25.

Fadd


Család

Sz: Bartal György, id. (1785–1865) jogász, jogtörténész, benefai Bacsák Jozefa. F: bonyhádi Perczel Etelka. Fia: Bartal Aurél, id. (1856–1931) politikus.

Iskola

A bécsi Theresianumban tanult (1838–1841).

Életút

Tolna vm. t. aljegyzője (1841–1843), t. főjegyzője (1843–1848); közben ún. próbaszolgálatot teljesített a bécsi udvari kancellárián (1846–1847). A forradalom és szabadságharc idején Tolna vm. pincehelyi választókerületének ogy.-i képviselője (1848–1849), majd a Pénzügyminisztérium (PM) osztályfőnöke (1849. máj.–aug.), a világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után elfogták, de két havi fogság után szabadon bocsátották. Visszavonult tolnai birtokára, s nem vállalt közhivatalt. Tolna vm. első alispánja (1861–1865) és ogy.-i képviselője (1861–1869); a Helytartótanács első elnökhelyettese (1865–1867), kérésére felmentették (1867. febr. 5.). A kiegyezés évében csatlakozott a Deák-párthoz (1867), Deák-párti programmal a nagysomkúti (1872–1873), a kisnyíresi választókerület ogy.-i képviselője (1873–1874), földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter (1874. márc. 21.–1875. márc. 2.), a Kővárvidék-felső választókerület ogy.-i képviselője (1875).

Főbb művei

F. m.: Bezerédj István. (Magyar szónokok és státusférfiak. Szerk. Csengery Antal. pest, 1851)
Országgyűlési beszéde 1861. máj. 17-én. Szalay Lászlóval. (Pest, 1861)
Autonomiai congressusi beszéde a szervező gyűlés márc. 11-i ülésén. (Pest, 1870).

Irodalom

Irod.: Pálffy Aurél: Ifj. B. Gy. (Országgyűlési Emlékkönyv. Pest, 1866)
Kákay Aranyos: Újabb fény- és árnyképek. (Pest, 1866)
Bartal Aurél: A beleházi és etrekarcsai Bartal-család története. (Karcag, 1937).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője