Bartalis János
Bartalis János

2020. október 21. Szerda

Bartalis János

költő

Születési adatok

1893. július 29.

Apáca, Brassó vármegye

Halálozási adatok

1976. december 18.

Kolozsvár


Iskola

A kolozsvári tanítóképzőben tanítói okl. (1911), a bp.-i polgári iskolai tanárképző intézetben polgári iskolai tanári okl. szerzett (1914).

Életút

A kolozsvári Karolina Kórház írnoka (1914), az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918), majd Alsókosályon gazdálkodott (1919–1932). Magyarországon élt (1933–1941); a ráckevei állami iskola (1933–1936), a pilisvörösvári, a kiskőrösi polgári iskola r. tanára (1936–1941), a kolozsvári Egyetemi Könyvtár, ill. a Bolyai Tudományegyetem könyvtárosa (1941–1959). Első versei Kolozsvárott, a helyi Ujság című lapban jelentek meg (1913–1914), majd szabadversekkel jelentkezett a Nyugatban (1914), és e versforma mellett végig kitartott, de tematikában, látásmódban, életérzésben élesen különbözött a többi magyarországi szabadversírótól. Költői jelentkezésekor a magyar Walt Whitman-ként üdvözölték, s bár költészetének spontaneitása arra vall, hogy nem tudatos hatásról van szó ebben a hasonlatosságban, mégis kétségtelenül több rokonságot mutat a nagy amerikai költő szabadverseinek ihletforrásával, mint Füst Milán, Kassák Lajos vagy az expresszionisták városias, intellektuális formakísérleteivel. Versei a magyar népköltészettel, a klasszikus bukolikákkal és a legősibb munkadalokkal mutatnak rokonságot. Képeiben a természet kimeríthetetlen szépségeit, a mezők szépségeit, a favágók munkáját örökítette meg. Művészi eszközei: a tárgyszerű líra, a köznapi tények, a munkafolyamatok és a táj aprólékos leírása. A romániai magyar költészetben valósággal iskolát teremtett: Szentimrei Jenőre, Salamon Ernőre, Méliusz Józsefre, Korvin Sándorra, tehát elsősorban a szocialista költőkre hatott formateremtő művészete.

Emlékezet

Születésének 100. évfordulóján Kolozsvárott ünnepi istentisztelettel emlékeztek meg róla (1993. júl. 25.). Emlékét őrzi az apácai Bartalis János Egyesület, ill. róla nevezték el az évente megrendezett Bartalis János Szavalóversenyt (Brassóban, 1994-től).

Elismerés

Az Erdélyi Helikon, a Kemény Zsigmond Társaság alapító tagja (1929-től).

Főbb művei

F. m.: Hajh, rózsafa! B. J. versei. (Cluj, 1926)
Nap madara. Versek. Kosztolányi Dezső előszavával. (Bp., 1930)
Föld a párnám. Versek. (Kolozsvár, 1931)
Világ térein gázolok. Versek. (Kolozsvár, 1937)
A mezők áldása. B. J. összes versei. (Bp., 1943)
B. J. válogatott versei. (Bukarest, 1955)
Pedig tavasz jő. Új versek. (Bukarest, 1957)
Új mezők és új dalok felé. Új versek. (Bukarest, 1959)
Versek. A bevezető tanulmányt Izsák József írta. (Bp., 1963)
Idő, ne fuss! Versek. (Bp., 1965)
B. J. legszebb versei. Ill. Gy. Szabó Béla. A bevezető tanulmányt Székely János írta. (Bukarest, 1966)
Versek. (Bukarest, 1968)
Nyugtalanságok. Versek. (Bukarest, 1969)
Az aki én voltam. Önéletrajzi visszaemlékezés. (Bukarest, 1972)
Veresbegymadár. Versek. (Bukarest, 1973)
Vers, fájó szépség. Vál., bev. Rácz Győző. (Kolozsvár-Napoca, 1977)
Ujjaimból liliomok nőnek. B. J. vál. versei. Vál., a bevezető tanulmányt írta Balázs Imre József. (Romániai magyar írók. Kolozsvár, 2004).

Irodalom

Irod.: Szekér Endre: B. J. köszöntése. (Forrás, 1973)
Az életöröm költője volt. (Igaz Szó, 1977)
Pomogáts Béla: Búcsú B. J.-től. (Élet és Irodalom, 1977. 2.)
Szebik Imre: B. J. istenes versei. (Lelkipásztor, 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013