Bartalus István
Bartalus István

2020. október 28. Szerda

Bartalus István

zenetörténész, zenei író

Születési adatok

1821. november 13.

Bálványosváralja, Doboka vármegye

Halálozási adatok

1899. február 9.

Budapest


Család

Sz: apja ref. lelkész volt.

Iskola

A kolozsvári ref. főiskolán jogot, bölcsészetet és teológiát tanult, egyúttal a kolozsvári konzervatórium hallgatója is (1841–1845). Az MTA tagja (l.: 1875. máj. 26.).

Életút

Br. Wesselényi Miklós családjánál nevelő (Zsibón, 1845–1846), Kolozsvárott zonogoratanár (1846–1851), Pestre költözése után mint zongoraművész koncerteken lépett fel (1851–1852), majd Gönczy Pál pesti fiúnevelő intézetének tanára (1852–1860). Az 1860-as évektől elsősorban zenetörténeti kutatásokat végzett (a felső-ausztriai könyvtárakban). A bp.-i (budai) állami tanítóképzőintézet zenetanára (1869–1883). Pályafutását költőként kezdte, A honvéd című költeménye az Öröm-dalok című füzetben jelent meg (Kolozsvárott, 1842). Zenetudósként zeneelmélettel, -történettel, esztétikával fogl., zenekritikákat írt. Elsők között tett kísérletet a magyar zene történetének megírására: a magyar palotás történetét feldolgozó munkája, ill. a 15–16. sz.-i magyarországi lantművészek munkásságát feltáró írásai kéziratban maradtak. Számos zeneiskolai tankönyvet, zonogoratanítással foglalkozó elméleti munkát írt és szerkesztett. A magyarországi népdalgyűjtés egyik elindítója: 1871-től 1883-ig több népdalgyűjtő utat tett az országban.

Elismerés

A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1867).

Szerkesztés

A Zenészeti Lapok főmunkatársa (Amarus álnéven, 1860–1863).

Főbb művei

F. m.: Pályanyertes zeneművek. (Pest, 1858)
101 magyar népdal énekre és zongorára. (Pest, 1860)
Módszer a zongora helyes játszására. (Pest, 1860)
Zongoratan. (Pest, 1862)
Zenekáté. (Pest, 1863)
A magyar zene története. (Budapesti Szemle, 1864)
Két dudás egy csárdában. Regény a magyar zenész életből. (Pest, 1865)
Elemi összhangzat- és számjelzéstan. (Pest, 1867
2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1880)
A magyar egyházak szertartásos énekei a XVI–XVII. században. (Pest, 1869)
Magyar Orpheus. Vegyes tartalmú zenegyűjtemény. XVIII–XIX. század. (Pest, 1869)
B. I. jelentése a felsőausztriai kolostoroknak Magyarországot illető kéziratairól és nyomtatványairól a Magyar Akadémiához. (Pest, 1870)
Bevezetés a zongora s orgona játszásába a tanítóképezdei ifjúság tömegesen tanulása szempontjából. (Pest, 1871)
Jelentés a magyar népdallamok gyűjtéséről. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1872)
Magyar népdallamok egyetemes gyűjteménye. I–III. (Bp., 1873–1883)
IV.–VII. (Bp., 1894–1896)
Művészet és nemzetiség. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1875. okt. 18. és nov. 15.
Értekezések az MTA Nyelv- és Széptudományok Osztálya köréből. 5. köt. 6. Bp., 1876)
Emlékbeszéd Mátray Gábor l. tag felett. (Bp., 1877)
Vázlatok a zene történelméből. (Bp., 1882)
A féltudósok. Humoros reg. (Bp., 1882)
Újabb adalékok a magyar zene történelméhez. (Bp., 1882)
A zeneköltészet elemei és műformái. (Bp., 1883)
Arany János dalai Petőfi, Amade és saját költeményeire. Énekre és önálló zongorára feoldogozta B. I. A képeket rajzolta Gyulay László. (Bp., 1884)
Egy bukott zenész élete. Reg. (Mulattató zsebkönyvtár. Esztergom, 1884)
Énektanító vezérkönyv. I–VI. (Bp., 1898–1902)
Magyar énekiskola hat évfolyamban. I–V. (Bp., 1890
4. teljesen átd. kiad. Átd. Sztankó Béla. Bp., 1904)
A művészet pongyolában. A zenész életből. 14 elb. (Bp., 1893)
A kivándorlók. Víg reg. (Bp., 1894).

Irodalom

Irod.: B. I. (Vasárnapi Ujság, 1860. 47. arcképével)
B. I. (Vasárnapi Ujság, 1899. 7. arcképével)
Sz. Farkas Márta: B. I. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1976)
Szerző Katalin: Egy „zenebölcs” Arany lapjainál: B. I. (Irodalomismeret, 1992).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013