Bártfay József
Bártfay József

2022. január 26. Szerda

Bártfay József

vegyészmérnök, élelmiszer-kémikus

Névváltozatok

Baubach

Születési adatok

1905. május 6.

Rákospalota

Halálozási adatok

1988. január 18.

Budapest


Család

Sz: Kántor Elvira.

Iskola

Az újpesti állami főgimnáziumban éretts. (1923), a bp.-i József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1928), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1933), a kémiai tudományok kandidátusa (1959).

Életút

A József Műegyetem Vegyészmérnöki Osztály Szerves Kémiai Tanszék kisegítő tanársegéde (1928–1930), a Budapesti Székesfővárosi Vegyészeti és Élelmiszer Vizsgáló Intézet segédvegyésze (1930–1939), katonai szolgálatot teljesített (1939–1941). A Fővárosi Anyaggazdasági Intézet kutatómérnöke (1941–1949), a Szeszipari, ill. az Erjedésipari Kutató Intézet tud. munkatársa (1949–1956), osztályvezetője (1956–1958), igazgatóhelyettese (1958–1967). A Kertészeti Egyetemen az ipari mikrobiológia mb. előadója (1973-1976). Enzimkémiával, az erjedési folyamatok mikrobiológiai kérdéseivel, elsősorban keményítőtartalmú anyagok cukrosításának kémiájával fogl. Nemzetközileg is jelentős, a glükózizomeráz enzim hatásmechanizmusának felismerése. Új vizsgálati módszereket dolgozott ki az erjedéses citromsav, a gibberellinsav és más savak meghatározására.

Főbb művei

F. m.: Vizsgálatok a zsírszövet katalázáról. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1933)
Különböző tápanyagok befolyása a kozmaolaj minőségére a szeszes erjedésnél. Pelc Antallal, Simek Ferenccel. (Mezőgazdasági Ipar, 1950)
Erjedésipari laboratóriumi gyakorlatok az ipari technikumok számára. I–II. Vidor Endrével. (Bp., 1951
2. kiad. 1954)
A hazai termesztésű koksagiz feldolgozása. (Élelmezési Ipar, 1952)
A keményítőcukrosítás kémiája. (Szeszipar, 1953)
A maláta és penészamiláz. (Bp., 1954)
Burgonyakeményítő és annak meghatározási módjai. (Bp., 1956)
A csicsóka-szeszgyártás különlegességei. – A csicsóka tárolásáról. (Szeszipar, 1956)
A tengeri keményítője és annak meghatározása. (Bp., 1957)
A keményítő enzimes cukrosításának szerepe a szesziparban. Kand. értek. (Bp., 1958)
Mezőgazdasági termékek cukrosításának kémiája. A burgonya cukrosítása. (Erjedésipari Kutató Intézet Közleményei, 1959)
Gibberellinsav hatása az árpamaláta előállítására. (Söripar, 1960)
Nagy enzimaktivitású száraz maláta készítése. (Erjedésipari Kutató Intézet Közleményei, 1960)
Az erjedéses citromsav gyors meghatározása. Varga Miklósnéval. (Erjedésipari Kutató Intézet Közleményei, 1962)
A foszfor szerepe az erjedés biokémiájában. Pelc Antallal. (Szeszipar, 1965)
Gibberellinsav hatása a melasz erjesztésére. Rados Györggyel. (Élelmezési Ipar, 1969)
Szeszgyártás keményítőtartalmú és egyéb nyersanyagból. (Szeszipar, 1974).

Irodalom

Irod.: Szép Ivánné: Emlékezés B. J.-re. (Szeszipar, 1988).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője