Bártfay László
Bártfay László

2024. november 6. Szerda

Bártfay László

író, irodalmi szervező, ügyvéd

Születési adatok

1797. május 6.

Felsővadász, Abaúj vármegye

Halálozási adatok

1858. május 12.

Pest


Iskola

Középiskoláit, majd jogi tanulmányait is Kassán végezte, Pesten ügyvédi vizsgát tett (1823). Az MTA tagja (l.: 1831. febr. 17.).

Életút

Pesten kir. táblai jegyző (1817–1819), a gr. Károlyi család titoknoka (1819-től). Az MTA pénztári ellenőre (1832-től). Verseket, elbeszéléseket, útleírásokat írt; színműveket és regényeket fordított. Különösen értékes irodalomszervezői tevékenysége: 1819-ben megismerkedett Kisfaludy Károllyal, 1822-től levelezett Kazinczy Ferenccel, ill. baráti kapcsolatba került Bajza Józseffel, Kölcsey Ferenccel, Szemere Pállal, Toldy Ferenccel és Vörösmarty Mihállyal.

Emlékezet

Pesti, Üllői úti házában (Üllői út 17.) működött az egyik első magyar irodalmi szalon. A ház már az 1820-as évektől a Kisfaludy Károly körül szerveződött Auróra Kör összejöveteleinek színhelyéül szolgált: az épület a Károlyi grófoké volt, Bártfay 1822-ben költözött oda. A szalon az 1838-as nagy pesti árvízig állt fenn, ezután Bártfay az Egyetem utcai Károlyi-palotába (ma: itt működik a Petőfi Irodalmi Múzeum) költözött. Részben kiadatlan naplója (1838–1851; az OSZK őrzi) a kor fontos politika- és művelődéstörténeti forrása. Bártfay szalonjában találkozott először Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly. Az eseményt Orlai Petrics Soma festménye is megörökítette (1859–1860, a képet kőnyomatban is terjesztették).

Elismertség

A Kisfaludy Társaság alapító tagja (1836).

Szerkesztés

Írásai az Aurorában (1822–1824), az Athenaeumban jelentek meg (1841). A Vasárnapi Ujság (1870. 2.) közölte levelét, amelyet Kölcseyhez írt Kossuth elfogatásáról, a Fővárosi Lapok (1877) naplójából közölt részleteket.

Főbb művei

F. m.: B. L. naplója és válogatott levelei Kölcsey Ferenchez. I–II. Sajtó alá rend. Jeney Ferenc. (Bp., 1969).

Irodalom

Irod.: Ágoston József: B. L. és neje. (Budapesti Szemle, 1885)
Papp Károly: Wesselényi Miklós levelei B. L.-hoz és Jósika Miklóshoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1906)
Kalmár Ödön: B. L. (Bp., 1942)
Fábri Anna: Az irodalom magánélete. (Bp., 1987)
Nagy Károly levelei B. L.-hoz. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Kovács Katalin. (Aetas, 1997)
Lukácsy Sándor: Egy régi irodalmi szalon Pesten. (Lyukasóra, 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője