Bartha József
Bartha József

2022. augusztus 9. Kedd

Bartha József

irodalomtörténész

Születési adatok

1866. december 1.

Sáta, Borsod vármegye

Halálozási adatok

1950. március 10.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1893).

Életút

A nagybecskereki főgimnázium r. tanára (1893–1896), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Levéltári Osztályának asszisztense (1896– 1898), a bp.-i VIII. kerületi főgimnázium (1898–1908), a bp.-i II. kerületi r. k. főgimnázium r. tanára (1908–1922 és 1924–1933); közben a bp.-i II. kerületi főgimnázium igazgatója és a Ferenc József Nevelőintézet főigazgatója (1922–1924), egyúttal a bp.-i tankerület magyar nyelv és irodalom szakfelügyelője (1924–1933). Magyar irodalomtörténeti, nyelvészeti, stilisztikai kérdésekkel fogl.; számos középiskolai magyar nyelv- és irodalomtankönyvet írt, irodalmi olvasókönyvet állított össze. Élesen támadta a Nyugat írói körét és a baloldali írókat.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1916).

Főbb művei

F. m.: A palóc nyelvjárás. (Magyar Nyelvőr, 1893)
A Toldi-monda. Irodalomtörténeti tanulmány. (Katholikus Szemle, 1899)
A magyar katholikus énekköltészet a XVIII. századig. (Katholikus Szemle, 1901)
A magyar művelődés története. (Pozsony–Bp., 1901
2. kiad. 1913)
Aesthetika. (Pozsony–Bp., 1902)
Magyar egyházi énekek a keresztény középkorból. Szerk. (Bp., 1903)
Magyar egyházi énekek a vallási harcok korából. Szerk. (Pozsony, 1904)
Tinódi Sebestyén válogatott krónikás dalai. Szerk. (Pozsony, 1904)
Szemelvények a Margit-legendából. Bev., jegyz. (Bp., 1905)
Alexandriai Szent Katalin verses legendája. Bev., jegyz. (Bp., 1906)
Két nemzedék magyar irodalma. 1875–1925. (Bp., 1926)
Fajiság az irodalomban. (Bp., 1934)
Sajó Sándor válogatott költeményei. Sajtó alá rend. (Bp., 1937)
Az új magyar irodalom kistükre. 1896–1936. (Bp., 1938)
Hulló lombok. Költemények. (Bp., 1939)
Szabad-e Adynak szobrot emelni? (A Cél, 1939)
Faji elem és keresztény szellem irodalmunkban. (Bp., 1941)
tankönyvei: A magyar nemzeti irodalom története. Olvasókönyvvel. (Bp., 1900
3. jav. kiad. 1911)
Magyar nyelvtan mondattani alapon. (Bp., 1900
8. átd. kiad. 1924)
Rendszeres magyar nyelvtan. (Bp., 1902
5. kiad. 1925)
Stilisztika. (Bp., 1903
6. kiad. 1922)
Retorika. (Bp., 1904
5. kiad. 1926)
Irodalmi olvasmányok. Szerk. Prónai Antallal. (Bp., 1905)
Poétika. Prónai Antallal. (Bp., 1905
4. jav. kiad. 1925)
Magyar irodalmi olvasókönyv. Prónai Antallal. (Bp., 190?
3. kiad. 1918)
Az írásművek ismertetése. Prónai Antallal. (Bp., 1909).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője