Család

Sz: Bartha Kálmán honvédtiszt, Mehrbrodt Anna.

Iskola

A bécsi Katonai Műszaki Akadémián végzett, hadnaggyá avatták a korneuburgi közös vasúti- és távíróezredhez (1904), a bécsi felsőbb műszaki tanfolyamon tanult (1908–1911).

Életút

Csapatszolgálatot teljesített (1904–1908), majd átkerült a hadmérnök-törzskarba (1911). Az I. vh.-t megelőző években, majd a vh. idején Bp.-en és Trientben, különböző magasabb parancsnokságokon szolgált (1911–1918). A Tanácsköztársaság alatt a hadügyi Népbiztosság 62. osztályán, azt követően a Vörös Hadsereg parancsnokságán dolgozott (1918–1919). Az összeomlás után belépett a Nemzeti Hadseregbe (1919), ahol kezdetben műszaki beosztásokat látott el (1919–1921), a Honvédség Főparancsnokának műszaki előadója (1921. dec. 1.–1930. ápr. 30.) ezredesi rangban (1922), majd ún. műszaki szemlélője tábornoki rangban (1930. máj. 1.–1932), a Honvédelmi Minisztérium (HM) anyagi csoportfőnöke (1932–1936), katonai főcsoportfőnöke és a honvédelmi miniszter állandó helyettese (1936. jan. 13.–1938. nov. 14.); altábornagyi (1936. máj. 1.), utóbb táborszernagyi rangban (1938. nov. 1.). Honvédelmi miniszter (1938. nov. 15.–1942. szept. 24.), a kinevezéssel egyidőben szolgálaton kívüli viszonyba helyezték. Magyar kir. titkos tanácsos (1939-től). A németekkel való katonai-politikai együttműködés feltétlen híve, szorgalmazta Magyarország belépését a II. vh.-ba, ill. részvételét a Szovjetunió elleni háborúban. Felmentése után nyugalmazták, visszavonult a közélettől. A II. vh. utolsó hónapjaiban Németországba távozott. Onnan Venezuelába emigrált, ahol út- és vasútépítő mérnökként dolgozott. Később visszatelepült az ausztriai Linzbe.