Bartha Károly, N.
Bartha Károly, N.

2022. január 19. Szerda

Bartha Károly, N.

etnográfus, nyelvész

Névváltozatok

Bartha Károly, nagyborosnyói 

Születési adatok

1889. július 11.

Székelyudvarhely

Halálozási adatok

1956. november 23.

Debrecen


Család

Sz: Bartha Károly takarékpénztári tisztviselő, sepsizoltáni Czirjék Berta.

Iskola

Középiskoláit Székelyudvarhelyen végezte, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar–német szakos tanári okl. (1911) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1914), a magyar nyelvjáráskutatás, különös tekintettel a néprajzra tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1938).

Életút

Gr. Bethlen Balázs házánál nevelőtanár (1911–1913), a nagyenyedi Bethlen Kollégium (1913–1916), a szászvárosi Kuun Kollégium (1916–1918), a debreceni református tanítóképző intézet r. tanára (1918-1950), címzetes igazgatója (1937-től). A debreceni Tisza István Tudományegyetem magántanára (1938–1950), nyugdíjazták (1950).

A magyar népi gyermekjátékok egyik legjelesebb ismerője és kutatója, de a tiszántúli és székely kismesterségekkel és nyelvjáráskutatással is fogl. Debrecenben néprajzi iskolát teremtett, a tanítóképző növendékei irányításával igen jelentős, kiterjedt gyűjtőmunkát végeztek.

Elismertség

A Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja (1936-tól), a debreceni Tisza István Tudományos Társaság helyettes osztálytitkára.

Főbb művei

F. m.: Vajda Péter nyelvújítása. Egy. doktori értek. is. (Dés, 1913)
Udvarhely vármegye nyelvjárásának alaktana. (Székelyudvarhely, 1914)
Emlékfüzet a debreceni Székely Társaság alakulásának 20. évfordulójára. (Debrecen 1922)
A debreceni fésűsmesterség. (Debrecen, 1929)
Magyar néphagyományok. I. Karácsonyi játékok, gyermekversek. (Debrecen, 1931)
A zsoltárok fiai. (Debrecen, 1931)
Magyar nyelvi kézikönyv a tanító- és tanítónőképző intézetek 4. osztálya számára. Sarudy Ottóval. (Bp., 1932)
A Debreceni Vadásztársulat története. (Debrecen, 1933)
Emlékfüzet a Debreceni Székely Társaság zászlóavatási ünnepségéről és az erdélyi magyar és székely egyesületek országos értekezletéről. (Debrecen, 1934)
A szatmárcsekei bábtáncoltató betlehem. (Bp., 1934)
Játék. (A magyarság néprajza. IV. A magyarság szellemi néprajza. Bp., 1937
3. átd. kiad. 1943
hasonmás kiad. Szekszárd, 1992)
Húsvéti rigmusok. (Debrecen, 1938)
A debreceni gubacsapó céh. (Debrecen, 1939)
Adatok gyermekbabonáinkhoz. (Magyar Nyelv, 1940)
Névrecsúfoló gyermekversek. (Bp., 1941)
Magyar népi bábjáték. I. 12 játékszöveg dallamokkal, rajzokkal, útmutatásokkal. (Debrecen, 1948).

Irodalom

Irod.: Béres András: N. B. K. (Ethnographia, 1957). *MÉL I. téves halálozási adat: nov. 22.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője