Bartha Katalin
Bartha Katalin

2020. október 22. Csütörtök

Bartha Katalin, D.

nyelvész

Névváltozatok

Deák Györgyné

Születési adatok

1914. január 1.

Jósvafő, Abaúj-Torna vármegye

Halálozási adatok

2008. augusztus 3.

Vál, Fejér megye


Család

Sz: Bartha József tanító Színpetriben, Mészáros Malvin. F: 1939-től Deák György (†1945) testnevelő tanár, az ún. málenkij robot áldozata. Négy gyermeke született, akiket egyedül nevelt fel.

Iskola

A debreceni Dóczi Gimnáziumban éretts. (1932), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen magyar–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1937), a nyelvtudományok kandidátusa (1962), doktora (1989).

Életút

A debreceni Dóczi Gimnázium óraadó helyettes tanára (1937–1939), a Beregszászi Állami Gimnázium r. tanára (1939–1947), a debreceni Révai Miklós Gimnázium és a Fazekas Mihály Gimnázium r. tanára (1947–1950). A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszékének tanársegéde (1950–1951), egy. adjunktusa (1951–1952), az ELTE BTK Nyelvtörténeti Tanszék egy. docense (1952–1979). Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban nyelvjárástörténettel foglalkozott: már egyetemi hallgatóként Csűry Bálint irányításával nyelvjárási gyűjtőmunkát végzett Szlavónia négy őstelepítésű falujában. (Több mint tízfüzetnyi gyűjtése, amelyből a szlavóniai nyelvjárás szótárát kívánta elkészíteni a II. vh. idején elveszett.) Később érdeklődése a nyelvtörténet, a történeti szóalaktan és a hangtörténet felé fordult. Feldolgozta a magyar szóképzés, ill. igeképzés történetét, a magyar tővégi magánhangzók történetét és részt vett a magyar történeti grammatika múltját feltáró akadémiai kutatásokban.

Elismertség

Az MTA–TMB Nyelvészeti Szakbizottsága tagja (1968–1978). A Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányi tagja (1954-től) és jegyzője (1954–1958). A Finnugor Nyelvtudományi Társaság l. tagja (1970-től).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemérem (ezüst, 1951), Munka Érdemrend (ezüst, 1979).

Főbb művei

F. m.: Antik hatások „Az ember tragédiájá”-ban. Tanári szakdolgozat. (Debrecen, 1936)
Szókincstanulmány a magyar nyelv színelnevezéseiről. Szókincstanulmány. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1937)
Tanulmányutam a szlavóniai magyaroknál. (Magyar népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve. Debrecen, 1939)
Népnyelvi szövegmutatványok. (Debrecen, 1941)
Leíró magyar nyelvtan történeti magyarázatokkal. (Debrecen, 1951)
A nemek szerint mutatkozó tájnyelvi eltérések kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1951)
A szlavóniai nyelvjárás szóképzése. – Szlavónia. (Magyar nyelvjárások. I. köt. Debrecen, 1951)
A mai magyar nyelv. Mondattan. Egy. jegyz. (Bp., 1953)
Az -ng gyakorító képző keletkezése. (Magyar Nyelv, 1955)
Hangzónyújtó névszótöveink tővégi magánhangzóinak alakulásáról. (Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Bp., 1956)
Adalékok az -n határozórag előtti magánhangzó minőségének kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1958)
Magyar történeti szóalaktan. II. A magyar szóképzés története. (Egyetemi magyar nyelvészeti füzetek. Bp., 1958)
A magyar történeti alaktani kutatások 1945-től 1957-ig. (Magyar Nyelv, 1959)
A -só, -ső képző eredete. (Magyar Nyelv, 1962)
Tővégi magánhangzóink története a XVI. század közepéig. Kand. értek. is. (Nyelvtudományi értekezések. 42. Bp., 1964)
A labiális–illabiális tendencia állapota a Nagyszombati Kódex nyelvjárásaiban. 1–2. (Magyar Nyelv, 1970)
Adalékok a képzők életrajzához. (Magyar Nyelv, 1980)
A -talan, -telen képző régi és mai nyelvünkben. (A magyar nyelv grammatikája. A magyar nyelvészek III. kongresszusának előadásai. Bp., 1980)
A magyar szóképzés története. (Bp., 1982)
Az igeképzés története a XVI. század közepéig. Doktori értek. (Bp., 1989)
Az igeképzés. I–II. (A magyar nyelv történeti nyelvtana. I. köt. A korai ómagyar kor. Bp., 1991
II. köt. A kései ómagyar kor. Bp., 1992).

Irodalom

Irod.: B. Lőrinczy Éva: B. K. hetvenéves. (Magyar Nyelv, 1985)
Korompay Klára: B. K. köszöntése 80. születésnapján. (Magyar Nyelv, 1994)
Búcsú B. K.-tól. (Magyar Nyelv, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013