Bartha Katalin
Bartha Katalin

2022. augusztus 9. Kedd

Bartha Katalin, D.

nyelvész

Névváltozatok

Deák Györgyné

Születési adatok

1914. január 1.

Jósvafő, Abaúj-Torna vármegye

Halálozási adatok

2008. augusztus 3.

Vál, Fejér megye


Család

Sz: Bartha József tanító Színpetriben, Mészáros Malvin. F: 1939-től Deák György (†1945) testnevelő tanár, az ún. málenkij robot áldozata. Négy gyermeke született, akiket egyedül nevelt fel.

Iskola

A debreceni Dóczi Gimnáziumban éretts. (1932), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen magyar–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1937), a nyelvtudományok kandidátusa (1962), doktora (1989).

Életút

A debreceni Dóczi Gimnázium óraadó helyettes tanára (1937–1939), a Beregszászi Állami Gimnázium r. tanára (1939–1947), a debreceni Révai Miklós Gimnázium és a Fazekas Mihály Gimnázium r. tanára (1947–1950). A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszékének tanársegéde (1950–1951), egy. adjunktusa (1951–1952), az ELTE BTK Nyelvtörténeti Tanszék egy. docense (1952–1979). Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban nyelvjárástörténettel foglalkozott: már egyetemi hallgatóként Csűry Bálint irányításával nyelvjárási gyűjtőmunkát végzett Szlavónia négy őstelepítésű falujában. (Több mint tízfüzetnyi gyűjtése, amelyből a szlavóniai nyelvjárás szótárát kívánta elkészíteni a II. vh. idején elveszett.) Később érdeklődése a nyelvtörténet, a történeti szóalaktan és a hangtörténet felé fordult. Feldolgozta a magyar szóképzés, ill. igeképzés történetét, a magyar tővégi magánhangzók történetét és részt vett a magyar történeti grammatika múltját feltáró akadémiai kutatásokban.

Elismertség

Az MTA–TMB Nyelvészeti Szakbizottsága tagja (1968–1978). A Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányi tagja (1954-től) és jegyzője (1954–1958). A Finnugor Nyelvtudományi Társaság l. tagja (1970-től).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemérem (ezüst, 1951), Munka Érdemrend (ezüst, 1979).

Főbb művei

F. m.: Antik hatások „Az ember tragédiájá”-ban. Tanári szakdolgozat. (Debrecen, 1936)
Szókincstanulmány a magyar nyelv színelnevezéseiről. Szókincstanulmány. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1937)
Tanulmányutam a szlavóniai magyaroknál. (Magyar népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve. Debrecen, 1939)
Népnyelvi szövegmutatványok. (Debrecen, 1941)
Leíró magyar nyelvtan történeti magyarázatokkal. (Debrecen, 1951)
A nemek szerint mutatkozó tájnyelvi eltérések kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1951)
A szlavóniai nyelvjárás szóképzése. – Szlavónia. (Magyar nyelvjárások. I. köt. Debrecen, 1951)
A mai magyar nyelv. Mondattan. Egy. jegyz. (Bp., 1953)
Az -ng gyakorító képző keletkezése. (Magyar Nyelv, 1955)
Hangzónyújtó névszótöveink tővégi magánhangzóinak alakulásáról. (Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Bp., 1956)
Adalékok az -n határozórag előtti magánhangzó minőségének kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1958)
Magyar történeti szóalaktan. II. A magyar szóképzés története. (Egyetemi magyar nyelvészeti füzetek. Bp., 1958)
A magyar történeti alaktani kutatások 1945-től 1957-ig. (Magyar Nyelv, 1959)
A -só, -ső képző eredete. (Magyar Nyelv, 1962)
Tővégi magánhangzóink története a XVI. század közepéig. Kand. értek. is. (Nyelvtudományi értekezések. 42. Bp., 1964)
A labiális–illabiális tendencia állapota a Nagyszombati Kódex nyelvjárásaiban. 1–2. (Magyar Nyelv, 1970)
Adalékok a képzők életrajzához. (Magyar Nyelv, 1980)
A -talan, -telen képző régi és mai nyelvünkben. (A magyar nyelv grammatikája. A magyar nyelvészek III. kongresszusának előadásai. Bp., 1980)
A magyar szóképzés története. (Bp., 1982)
Az igeképzés története a XVI. század közepéig. Doktori értek. (Bp., 1989)
Az igeképzés. I–II. (A magyar nyelv történeti nyelvtana. I. köt. A korai ómagyar kor. Bp., 1991
II. köt. A kései ómagyar kor. Bp., 1992).

Irodalom

Irod.: B. Lőrinczy Éva: B. K. hetvenéves. (Magyar Nyelv, 1985)
Korompay Klára: B. K. köszöntése 80. születésnapján. (Magyar Nyelv, 1994)
Búcsú B. K.-tól. (Magyar Nyelv, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője