Bartha Lajos
Bartha Lajos

2021. október 18. Hétfő

Bartha Lajos

pszichológus

Születési adatok

1927. szeptember 22.

Öcsöd, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Halálozási adatok

2006. június 13.

Budapest


Család

Sz: Bartha Lajos, Ötvös Etelka. F: 1951-től Szegő Lívia orvos, gyermekgyógyász. Fia: Bartha Lajos (1954–); leánya: Bartha Mária (1960–).

Iskola

Középiskoláit Szarvason és a nagykőrösi líceumban végezte, a Szarvasi Tanítóképző Főiskolán éretts. és tanítói okl. szerzett (1947), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanult (1947–1948), a Katonapolitikai Akadémián társadalomtudományi előadói okl. szerzett (1954). A neveléstudományok kandidátusa (Moszkva, 1958; honosítva: Bp., 1959), a pszichológiai tudományok doktora (Moszkva, 1970; honosítva: Bp., 1970).

Életút

Hivatásos honvédtisztként szolgált (1948–1959), egyúttal a leningrádi Herzen Pedagógiai Intézet aspiránsa (1955–1958), a Honvédelmi Minisztérium (HM) munkatársa (1956–1957) és a moszkvai Katonapolitikai Akadémia Pedagógiai–Pszichológiai Tanszék egy. adjunktusa is (1957–1959), leszerelt a HM-ből (1959). A Művelődésügyi Minisztérium Pedagógiai Tudományos Intézete Pszichológiai Csoportjának tud. munkatársa (1959–1960), az ELTE BTK Pszichológiai Tanszék egy. docense (1960–1962), az MTA Gyermeklélektani, ill. Pszichológiai Intézet igazgatója (1962–1970), a BME Tanárképző és Pszichológiai Intézet egy. tanára (1970. júl. 1.–1996. ún. 30.) és az intézet igazgatója (1986–1996). Általános és fejlődéslélektani kutatásokkal, munkalélektannal, elsősorban a pedagógia, a tanulási folyamatok és a pszichológia kapcsolatával fogl. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a gondolkodás fejlődésének vizsgálata, a beszéd szerepének tisztázása, az átöröklés jelenségének felismerése terén. Magyarországon az elsők között vizsgálta a tévé hatását a gyermekekre.

Elismertség

Az MTA és az MTA–TMB Pszichológiai Bizottság tagja. A Magyar Pszichológiai Társaság főtitkára.

Elismerés

Hevesi Gyula-emlékérem (1982).

Főbb művei

F. m.: A katonai hivatásszeretetre nevelés a fegyvernemi tiszti iskolákon. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1959)
Az indítékok szerepe a hivatásszeretet fejlesztésében. (Pszichológiai Tanulmányok. II. Bp., 1959)
Az erkölcsi-politikai érzelmek neveléslélektani vizsgálatának elvei és módszerei. (Bp., 1961)
A televízióműsorok hatása a gyermek és ifjúsági nézőkre. (Film és Ifjúság, 1962)
A film nevelő-hatása gyermekeinkre. (Bp., 1963)
Az érzelmek szerepe az ember életében. Felnőttekről felnőtteknek. (Bp., 1965)
Ifjúságunk társadalmi beilleszkedésének pszichológiai kérdései. (Pszichológiai Tanulmányok. VII. Bp., 1965)
Adatok a második jelzőrendszer előfokai és elemi formái kialakulásának vizsgálatához. 1–2. (Bp. 1965)
A beszéd szerepének néhány elméleti és kísérleti problémája – magasabb pszichikus folyamatok kialakulásában. Doktori. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1969)
A világnézeti nevelés módszertani kérdései. Többekkel. (Bp., 1977)
Pszichológia. (Bp., 1978
új kiad. 1997)
Vezetéslélektan. Vezetőképzés. Gazdag Miklóssal. (Bp., 1984)
szerk.: Pszichológiai alapfogalmak kis enciklopédiája. Szilágyi Lillával. (Bp., 1966
4. átd. és bőv. kiad. 1978
7. kiad. 1987)
Pszichológiai értelmező szótár. (Bp., 1981)
ford.: Barabanscsikov, Alekszandr: A katonai oktatás elmélete. (Bp. 1961).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013