Bartke István
Bartke István

2024. december 6. Péntek

Bartke István

közgazdász, geográfus

Születési adatok

1930. március 1.

Budapest

Halálozási adatok

2009. március 7.

Budapest


Család

Sz: Bartke Lajos, Gácsik Anna. Apja a Fővárosi Villamosvasút kelenföldi javítóműhelyének géplakatosa volt, 1945-ben, mint polgári személy eltűnt. Szülei 1942-ben elváltak, anyai nagyapja nevelte. F: 1953-tól Pacza Erzsébet. Fia: Bartke Béla (1955) és Bartke István (1959).

Iskola

Az MKKE Ipar Szakán közgazdász okl. szerzett (1957), doktorált (1961), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1969), doktora (1982).

Életút

A Goldberger-gyár (1948–1949), a Ganz Vagon és Gépgyár fonó- és festékkészítője (1949–1950), a Magyar Néphadsereg alkalmazottja, a Honvédelmi Minisztérium (HM) előadója (1950–1956, főhadnagyi rendfokozattal tartalékállományba helyezték (1956). A Beloiannisz és a Ruggyantaárugyár betanított munkása (1956–1957), az Építésügyi Minisztérium Városépítő és Tervező Vállalat (VÁTI) tervező közgazdásza (1957–1962). Az Országos Tervhivatal (OT) Távlati Tervezési Főosztály Területfejlesztési Osztályának főelőadója (1962–1965), az OT Tervgazdasági Intézetének tud. munkatársa (1965–1971), az OT Területi és Szociális Kulturális Főosztály Területi Tervezési Osztályának vezetője (1977–1979); közben az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese (1971–1977), a Pénzügyminisztérium (PM) Gazdaságpolitikai és Tervezési Intézetének minisztériumi főtanácsosa (1979–1991). Az ELTE TTK c. egy. docense (1981–1985), c. egy. tanára (1985–1992), tud. tanácsadója (1992–2003). Az MTA–TMB-n László Imre aspiránsa (1964–1967). Magyarországon elsőként alkalmazta a rendszerelméleti megközelítést a gazdaság és a társadalom átfogó területi szerkezetének vizsgálatára és rendszerezésére. Részt vett a magyarországi közép- és hosszútávú területfejlesztési tervek kidolgozásában, az ipari beruházások telepítésének előkészítésében (1962-től). Jelentős szerepet vállalt a magyarországi területfejlesztési kutatások szervezésében és irányításában.

Elismertség

Az MTA Településtudományi Bizottság tagja (1973-tól), elnöke (1997–2002). Az MTA Ipargazdasági Bizottság tagja (1976–1980); a Regionális Tudományos Bizottság elnöke (1980–1990). A Hosszútávú Népgazdasági Tervezés Területi Bizottságának tagja (1968– 1972). A Magyar Közgazdasági Társaság, a Magyar Urbanisztikai Társaság, ill. az International Regional Science Association tagja.

Elismerés

Munka Érdemrend (bronz, 1969). A Tudomány Mécsese Díj (2004), Pro Régió Díj (2007).

Főbb művei

F. m.: Szocialista ipartelepítés a területi tervezésben. Egy. doktori értek. (Bp., 1959)
Ipar és település. (Bp., 1961)
Ipari kérdések a regionális tervezésben. (Bp., 1962)
Az ipari fejlettség területi összehasonlítása. (A területi statisztika néhány elméleti és gyakorlati kérdése. Bp., 1970)
Az iparilag elmaradott területek ipari fejlesztésének főbb közgazdasági kérdései Magyarországon. Kand. értek. is. (Bp., 1971)
A magyar ipar területi szerkezetének hatékonysági modellje. (Földrajzi Közlemények, 1972)
Az ipartelepítés hosszú távú területi modellje. Bora Gyulával, Illés Ivánnal. (Bp., 1973)
A területi tervek szerepe, helye a népgazdasági tervezésben. (Közgazdasági Szemle, 1974)
A területfejlesztési politika fő céljai és a területfejlesztés tervezésének rendszere Magyarországon. (Területi Statisztika, 1975)
A területi hatékonyság fokozásának feladatai. (Területi Statisztika, 1977)
Az ágazat- és területfejlesztés kapcsolatának változása. (Közgazdasági Szemle 1979)
Az ipartelepítési kutatások főbb irányzatai. (Földrajzi Közlemények, 1981)
A területfejlesztési politika Magyarországon. Szerk. (Bp., 1985)
A területi egységek – körzetek – szerepe a területi tervezésben. (Területi Statisztika, 1986)
A területfejlesztés irányításának elvi kérdései. (Településtudományi Közlemények, 1988)
A társadalom és a gazdaság területi szerkezetének alapvonásai. Doktori értek. is. (Bp., 1989)
Restructuring of Hungarian Industry and Its Regional Effects. (Pécs, 1993)
A gazdaság és a térszerkezet. (Győr–Pécs, 1994)
A területi – gazdasági – fejlődés társadalmi hajtóerői és állami szabályozása. (Bp., 1994)
Területfejlesztés. Szerk. (Bp., 1995)
A települések és a fenntartható fejlődés. (Magyar Tudomány, 1996)
Social Driving Forces and State Regulation of Regional Economic Development. (Papers in Regional Science Urbana, 1997)
Telephelyelméletek. Illés Istvánnal. (Bp., 1997)
Egyensúlyi modellezés kistérségek fejlesztésének megalapozásához. Többekkel. (Bp., 2004)
Egyensúlyi modellezés kistérségek fejlesztésének megalapozásához. Többekkel. (Bp., 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője