Bartók Imre
Bartók Imre

2020. október 22. Csütörtök

Bartók Imre

orvos, szemész

Névváltozatok

1907-ig Berger

Születési adatok

1892. március 5.

Budapest

Halálozási adatok

1979. május 12.

Budapest


Család

Sz: Bartók Lipót, Steiner Helén.

Iskola

A bp.-i Tavaszmező utcai gimnáziumban éretts. (1910), a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1915).

Életút

A I. vh.-ban, mint népfelkelő katonaorvos teljesített szolgálatot (1916–1918), a bp.-i tudományegyetem Mária utcai Szemészeti Klinikájának gyakornoka, egy. tanársegéde (1918–1919), a Tanácsköztársaság támogatása miatt, annak bukását követően kénytelen volt állását feladni (1919). Az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) baleseti orvosszakértője (1921–1948), egyúttal több budapesti gépgyár szemész szakorvosa és a Vakok Intézete szemorvosa (1948–1968), a bp.-i Madách téri Rendelőintézet nyugdíjas szemész főorvosa (1968-tól). Szemészeti balesetekkel, traumatológiai szemészettel, elsősorban az ipari sérülésekből származó hályogbetegségekkel fogl. Különösen értékes tudománytörténeti tevékenysége; feldolgozta a magyarországi szemorvoslás történetét (A magyar szemészet története, 1954), amely a magyarországi orvostörténet kimagasló teljesítménye. Kisebb szemészettörténeti írásai közül kiemelkedik a szemüveg magyarországi történetével és az első magyarországi optikusok tevékenységével kapcsolatos munkái.

Elismertség

A Magyar Szemorvos Társaság tb. tagja (1978-tól).

Szerkesztés

Ifjúkorában verseket is írt, amelyek a Debrecen (1911) és az Ország–Világ című lapokban jelentek meg (1911).

Főbb művei

F. m.: Nystagmus alternans esete. (Gyógyászat, 1924)
A belső elválasztási zavarok szerepe az uveitisek pathogenezisében. (Gyógyászat, 1925)
A terhességgel és a szoptatással kapcsolatos szembántalmak. (Therapia, 1925)
A gyengénlátók oktatásának kérdéséhez. (Gyógyászat, 1927)
Lehet-e a szemből a szervezet betegségeit kórismézni? (Gyógyászat, 1927)
A látószerv ipari sérülései és megbetegedései, különös tekintettel a vas- és fémmunkások szemsérüléseire. (Magyar Orvos, 1928)
A luetikus és metaluetikus szembajok kezeléséről. (Magyar Orvos, 1928)
A szemgyógyítás újabb módszerei. (Magyar Orvos, 1928)
Az endokrin zavarok által okozott hályogról. (Gyógyászat, 1931)
A szemorvoslás és a szemorvosi tudomány története Magyarországon. (Bp., 1931)
Látási hallucinációk. (Gyógyászat, 1932)
A magyar szemészet a XIX. század első felében. (Bp., 1932)
Baleset és ideghártyaleválás. (Budapesti Orvosi Újság, 1933)
A retinitis pigmentosáról. (Orvosképzés, 1934)
Sérülésből származó elsődleges zöldhályogok és azok kártalanítása. (Orvosi Hetilap, 1935)
Szemészeti curiosumok a judicatúrában. (Munkaügyi Szemle, 1937)
Az orvosi tudomány haladása a vaksági statisztika tükrében. (Egészség, 1939)
Nem álltam be még a sorba. Versek. (Bp., 1941)
A szem ipari sérülései és megbetegedései. A szembalesetek kártalanítása. (Bp., 1947)
Szemészeti tanulmányok. Többekkel. (Bp., 1948)
A magyar szemészet története. Monográfia. (Bp., 1954)
A foglalkozási szembetegségek. (Munkavédelem, 1957)
A színlátás zavarai mérgezésekben. (Szemészet, 1965)
Svéd–magyar orvosi kapcsolatok. (Acta Sueco– Hungarica. Bp.–Stockholm, 1969).

Irodalom

Irod.: Szállási Árpád: A magyar szemészet szemész történészei. (Orvosi Hetilap, 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013