Bartók János
Bartók János

2022. január 28. Péntek

Bartók János

nyelvész, zenetudós

Születési adatok

1912. június 5.

Budapest

Halálozási adatok

1992. augusztus 29.

Budapest


Család

Sz: Bartók Géza a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főfelügyelője, az ún. országos vetésjelentések szerkesztője, Balogh Mária.

Iskola

A Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzői okl. szerzett (1935), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (1973).

Életút

Az MTA Népzenetudományi Bizottság munkatársa (1936–1940), a Magyarország című lap kritikai rovatának újságírója, zenekritikusa (1940–1944), az MTA Népzenekutató Csoportjának tud. munkatársa (1950–1962), az MTA Nyelvtudományi Intézet Nagyszótári, majd Fonetikai Osztályának tud. munkatársa (1963–1969), az ELTE BTK Fonetikai Tanszék tud. főmunkatársa (1971– 1975). C. egy. tanár (1975–1984). A Nemzeti Parasztpárt tagja (1945–1948). Tudományos pályafutásának kezdetén népzenei és nyelvjárási gyűjtéseket végzett, 1944-ben elsőként kereste fel az akkoriban áttelepített csángó-székelyeket. Az 1940-es években több kisebb művészi és tudományos egyesület tagjaként modern zenei műsorokat, és elsőként József Attila-estet szervezett. Különösen értékes, a szovjet zenei életet bemutató rendezvénye (Orosz zenei bemutató, 1941. jún. 11.!). Több ezer dallam átírása és kontrasztív népzenei kutatásai hatására érdeklődése a beszédintonáció és az énekelt szöveg hangváltozásainak feltárása felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a beszédhangoknak az énekelt szöveghez történő alkalmazásának vizsgálata terén, kidolgozta a beszédhangok kötésének változásait és a magyar hangsúlyok új osztályozási rendszerét javasolta. Feldolgozta a magyar hanglejtés-ábrázolás fejlődését a kezdetektől napjainkig, majd az intonálás ábrázolására új írásmódot dolgozott ki. A zenei és a beszédhangok egyidejű képzésének megfigyelésére bevezette az ún. hármas felvételeket (énekelt dallam+dallam szöveg nélkül+szöveg dallam nélkül). Feltevése szerint a beszéd intonálásának eszközei már a tagolt beszéd megjelenésekor a nyelvhez idomultak.

Elismertség

Az MTA Fonetikai Bizottsága tagja (1976-tól). A Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja (1966-tól).

Főbb művei

F. m.: Kodály Zoltán irodalmi munkássága. (Bp., 1943)
Balladamondó könyv. Muharay Elemérrel. (Bp., 1947)
Népdalaink gyűjtése és a nagy magyar népdalkiadvány. (Új Szántás, 1947)
A Szovjetunió zeneélete. (Valóság, 1947)
Az énekelt szöveg fonetikája. 1– 2. (Ének-Zene Tanítása, 1965)
Phonetic Change and Articulatory Distortion in the Words of Song. (Linguistics, 1966)
Hangváltozás és hangtévesztés az énekelt szövegben. (Magyar Nyelv, 1967)
Szótaghatárok ingadozása az énekelt szövegben. (Nyelvtudományi Értesítő, 1969)
A hanglejtés jelzése a magyarban. (Magyar Nyelv, 1971)
A beszédintonáció eszközei a sárréti nyelvjárásban. Kand. értek. (Bp., 1972)
Egyéni és társadalmi elemek a köznyelvi hanglejtésben. (Általános Nyelvészeti Tanulmányok, 1974)
Gondolatok a népművészeti másolatról. (Művészet, 1975)
Csoportos hangsúlyok a nyelvjárási beszédben. (Magyar Nyelv, 1975)
A magyar köznyelvi beszédhangsúlyozás rendszere. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1977)
A hangsúly és a hanglejtés sajátos oktatási kérdései. (Pedagógiai Szemle, 1977)
Standardization at the Terms in the Linguistics. (Annales Universitatis Budapestiensis. Sectio Linguistica, 1977)
Kossuth-beszéd – fonográf hengeren. (Magyar Tudomány, 1981)
Korai magyar beszédfelvételek. Balogh Lajossal. (Magyar Nyelvőr, 1982).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője