Bartók Lajos
Bartók Lajos

2020. október 24. Szombat

Bartók Lajos, málnási

költő, író, szerkesztő

Születési adatok

1851. május 24.

Erdőd, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1902. december 31.

Budapest


Család

Sz: Bartók Antal ügyvéd.

Iskola

Középiskolai tanulmányait Nagybányán, Szatmáron Máramarosszigeten végezte, a pesti tudományegyetemen jogot tanult (1868– 1869).

Életút

Jókai Mór, Az Üstökös c. lapjának belső munkatársa (1869–1873), a Bolond Miska című élclap szerkesztője (1873–1878), majd a Bolond Istók című élclap szerkesztője (1878–1902), egyúttal a Magyarság című lap szerkesztője is (1900–1902). Függetlenségi Párti programmal országgyűlési képviselő (1887–1896). Pályafutását humoros írásokkal kezdte, amelyre felfigyelt Jókai Mór is, aki meghívta szatirikus lapjának, Az Üstökösnek munkatársai közé. Jókai lapja mellett Tóth Kálmán Bolond Miska című lapjában is írt (elsősorban politikai szatírákat). Szatirikus politikai verseit ellenzéki pozícióból írta: kezdetben a Deák-pártot bírálta a Tisza-párt érdekében, majd a fúzió után egykori párttársai ellen támadt. Az 1870-es években önálló verseskötetekkel jelentkezett (részben Don Pedrő álnéven). Költőként Petőfi Sándor hatását mutató lírai költeményeket és népszerű hazafias verseket írt (Költemények, 1881; Újabb költemények, 1883). Lírai leírásainak kedvelt témája a Felföld zúgó erdőivel, vadregényes bérceivel; s ezekben a művekben magát Petőfi ellentétéül mutatja be, aki az Alföld költője volt. Színművei közül többet a Nemzeti Színház mutatott be (a Thurán Anna című drámája az MTA pályázatán Péczely-díjat nyert, 1887-ben). Legismertebb történeti drámája az Erzsébet királyné (1892).

Emlékezet

Bronz mellszobra a bp.-i Kerepesi úti temetőben lévő sírján látható. Erdődi szülőházát márvány emléktáblával jelölték meg (1913- ban). Mindkettő Somló Sári szobrászművész alkotása.

Elismertség

A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1883), a Petőfi Társaság alelnöke. A Kisfaludy Társaságban Gyulai Pál ellenzéke volt, nagy szerepet játszott azokban a támadásokban, amelyeknek következtében Gyulai a Társaság elnöki címéről lemondott. A bp.-i Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának tagja.

Elismerés

Az MTA Pécsely-díja (1887).

Szerkesztés

Több humoros naptár (Don Pedrő naptára 1875-ben; Bolond Istók naptára 1880-ra; Mamelukok naptára 1890-re) szerkesztője és kiadója.

Főbb művei

F. m.: őrtüzek. Költemények. Don Pedrő álnéven. (Bp., 1877)
Rúgott csillagok. Humoros költemények. Don Pedrő álnéven. (Bp., 1879)
Költemények. (Bp., 1881)
Újabb költemények. (Bp., 1883)
Kárpáti emlékek. Költemények. Ill. Spányi Béla. (Bp., 1885
németül: 1886)
Téli regék. Elbeszélő költemények. Ill. Jankó János. (Bp., 1889)
Erdőzúgás. Költemények. 1883–1889. (Bp., 1889)
Régi lant. Költemények. (Bp., 1891)
A szemfényvesztők. Reg. (Bp., 1896)
Petőfi album. Szerk. Endrődi Sándorral, Szana Tamással. (Bp., 1898)
Költemények Petőfi Sándor halálának 50. évfordulója alkalmából. (Bp., 1899)
Remény, emlékezet. Legújabb költemények. (Bp., 1902)
Hattyúdalok. Költemények. Arcképpel. Ill. Mühlbeck Károly. Előszó Endrődi Sándor. (Bp., 1906)
színművei: A legszebb. Vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1880
bem.: Nemzeti Színház, 1879. dec. 21.)
Kendi Margit. Történeti dráma 5 felvonásban. (Bp., 1883
németül: 1892)
Thurán Anna. Történeti dráma 4 felvonásban. (Bp., 1888
németül: 1909
bem.: Nemzeti Színház, 1888. okt. 5.)
Haluska Benedek. Bohózat. (Bp., 1889)
A méhek. Eredeti vígjáték. (Bp., 1890)
Erzsébet királyné. Történeti dráma 5 felvonásban. (Bp., 1892
bem.: Nemzeti Színház, 1892. márc. 11.)
Az örvény. Vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1895
bem.: Nemzeti Színház, 1895. jan. 11.)
Mohács után. Történeti dráma. (Bp., 1898).

Irodalom

Irod.: Gyulai Pál: Dramaturgiai dolgozatok. II. (Bp., 1908)
Ambrus Zoltán: B. L. (Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1903/04. Bp., 1904)
Vértesy Jenő: B. L. történelmi drámái. (Erdélyi Múzeum, 1907)
Loós István: B. L. (Irodalomtörténet, 1917).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013