Bartóky József
Bartóky József

2020. október 19. Hétfő

Bartóky József, abarai

író

Születési adatok

1865. november 27.

Békéscsaba

Halálozási adatok

1928. július 4.

Zebegény


Család

Sz: Bartóky István földbirtokos, Szulimán Jolán. F: Székács Júlia. Leánya: Bartóky (Szőnyi) Melinda, Szőnyi István (1894–1960) festőművész felesége.

Iskola

A nagyváradi jogakadémián tanult, a bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1888).

Életút

Budapesten ügyvédgyakornok (1888–1890), Békés vm. szolgabírója (Orosházán, 1890–1894), főjegyző (Gyulán, 1890–1897), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) osztálytanácsosa (1897–1904), miniszteri tanácsosa (1904–1910), államtitkára (1910–1917), nyugdíjazták (1918). Nevéhez fűződik az FM valamennyi szociális törvényjavaslatának elkészítése (1898–1917). Kezdeményezésére indult meg a munkásház-építési akció, majd megszervezte a gazdasági munkáspénztárt, a gazdasági munkásközvetítést és a községi népkönyvtárak felállítását. Nyugalomba vonulása után kizárólag szépirodalommal fogl., a konzervatív irodalom ismert képviselőjeként elsősorban elbeszéléseket és gyermekmeséket írt. Írásai az egyszerű életbölcsességet humoros hangulattal közlő, zárt cselekményű, csendesen tagolt epikai formájú elbeszélések voltak. Zsuzsi c. „drámai miniatűrjét” a Nemzeti Színház mutatta be (1926).

Emlékezet

Zebegényben nyaralót vásárolt (1905), később ide költözött Szőnyi István festőművész is (az utcát később Bartóky Józsefről nevezték el). Az épület és a hozzátartozó kert ad otthont a Szőnyi István Emlékmúzeumnak (1967-től). Szépirodalmi munkáit (1915–1924) a Franklin Kiadó adta ki (1922–1927).

Elismertség

A Kisfaludy Társaság (r.: 1922), a Petőfi Társaság tagja (1924). A Magyar Irodalmi Társaság, az Aurora Kör és az Országos Iparművészeti Társaság t. tagja.

Főbb művei

F. m.: A gazdasági munkásügyekről. (Bp., 1902)
A gazdasági munkásügyi törvények, rendeletek, határozatok gyűjteménye. Összeáll. (Bp., 1902)
A gazdasági munkástörvény 1898. II. törvénycikk magyarázata. (Bp., 1907)
A földmívelésügyi igazgatásra vonatkozó összes törvények és rendeletek. I–II. Összeáll. (Bp., 1910)
irodalmi művei: Magyar fabulák. Beöthy Zsolt előszavával. (Bp., 1921)
őszi esték. Elb.-ek. Rákosi Jenő előszavával. (Bp., 1922)
Télben. Elb.-ek. (Bp., 1923)
Mécsvilág. Elb.-ek. (Bp., 1922)
Finom fickók. Képes könyv. (Bp., 1924)
Szivárvány. Elb.-ek. (Bp., 1924)
Forgács. Elb.-ek. (Bp., 1926)
Jelenések. Szőnyi István rézkarcaival. Bibliofil kiadás. (Bp., 1926)
Semper idem. Elb.-ek. (Bp., 1926)
Egyedül. Elb.-ek. (Bp., 1927)
Zsuzsi. Dramolett. (bem.: bp.-i Nemzeti Színház, 1926. ápr. 20.
Kolozsvár, 1927)
Új magyar fabulák. Sajtó alá rend. Szász Károly. (Gyoma, 1929).

Irodalom

Irod.: Schöpflin Aladár: B. J. (Nyugat, 1928)
Kosztolányi Dezső: B. J. (Budapesti Szemle, 1930
K. D.: Egy ég alatt. Bp., 1977)
Nagy Imre: B. J. (Pécs, 1938)
Klemmné Németh Zsuzsa: B. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Dalos László: Zebegényi utca. (Új Ember, 2004. 23.).

Megjegyzések

MÉL I., UMÉL I., egyéb lexikonok téves halálozási adat: 1928. nov. 4.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013