Család

Sz: Bartóky István földbirtokos, Szulimán Jolán. F: Székács Júlia. Leánya: Bartóky (Szőnyi) Melinda, Szőnyi István (1894–1960) festőművész felesége.

Iskola

A nagyváradi jogakadémián tanult, a bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1888).

Életút

Budapesten ügyvédgyakornok (1888–1890), Békés vm. szolgabírója (Orosházán, 1890–1894), főjegyző (Gyulán, 1890–1897), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) osztálytanácsosa (1897–1904), miniszteri tanácsosa (1904–1910), államtitkára (1910–1917), nyugdíjazták (1918). Nevéhez fűződik az FM valamennyi szociális törvényjavaslatának elkészítése (1898–1917). Kezdeményezésére indult meg a munkásház-építési akció, majd megszervezte a gazdasági munkáspénztárt, a gazdasági munkásközvetítést és a községi népkönyvtárak felállítását. Nyugalomba vonulása után kizárólag szépirodalommal fogl., a konzervatív irodalom ismert képviselőjeként elsősorban elbeszéléseket és gyermekmeséket írt. Írásai az egyszerű életbölcsességet humoros hangulattal közlő, zárt cselekményű, csendesen tagolt epikai formájú elbeszélések voltak. Zsuzsi c. „drámai miniatűrjét” a Nemzeti Színház mutatta be (1926).

Emlékezet

Zebegényben nyaralót vásárolt (1905), később ide költözött Szőnyi István festőművész is (az utcát később Bartóky Józsefről nevezték el). Az épület és a hozzátartozó kert ad otthont a Szőnyi István Emlékmúzeumnak (1967-től). Szépirodalmi munkáit (1915–1924) a Franklin Kiadó adta ki (1922–1927).

Elismertség

A Kisfaludy Társaság (r.: 1922), a Petőfi Társaság tagja (1924). A Magyar Irodalmi Társaság, az Aurora Kör és az Országos Iparművészeti Társaság t. tagja.