Bartoniek Emma
Bartoniek Emma

2022. január 24. Hétfő

Bartoniek Emma

történész, bibliográfus

Születési adatok

1894. november 28.

Budapest

Halálozási adatok

1957. május 31.

Budapest


Család

Sz: Bartoniek Géza (1854–1930) pedagógus, fizikus, Szumrák Ilona. Testvére: Bartoniek Emil (1889–1915) fizikus, tanársegéd elesett az I. vh.-ban.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1917).

Életút

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Széchényi Könyvtára, ill. az OSZK gyakornoka, könyvtárnoka (1916–1934); közben a bécsi Magyar Történeti Intézet vendégkutatója (1925–1926), az OSZK Kézirattára vezetője (1934–1945), a II. vh. után állásából elbocsátották (1945). Középkori, elsősorban Árpád-kori magyar történelemmel fogl., Feldolgozta az Árpád-kori királykoronázások történetét, vizsgálta a 10–13. sz. magyarországi trónöröklés problémáit. Jelentős középkori történeti forrásközlő és -kiadó tevékenysége, különösen értékesek az Árpád-kori első magyar törvényekkel és legendákkal kapcsolatos megállapításai. Kiadta az OSZK Kézirattára kódexeinek katalógusát.

Elismertség

A Magyar Történeti Társulat (1933-tól), a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság választmányi tagja (1935-től).

Főbb művei

F. m.: A koronázási eskü fejlődése 1526-ig. Egy. doktori értek. is. (Századok, 1917)
A magyar királyválasztáshoz. (Századok, 1923)
Az Árpádok neve. (Minerva, 1924)
Az Árpádok ércpecsétei. (Turul, 1924)
Az Árpádok trónöröklési joga. (Századok, 1926)
Mohács Magyarországa. Báró Burgio pápai követ jelentései. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (A Napkelet könyvtára. 12. Bp., 1926)
Magyar történeti forráskiadványok. Összeáll. (Bp., 1929
hasonmás kiad.: A magyar történettudomány kézikönyve. Bp., 1987)
A középkor. (Kincsestár. 14. Bp., 1933)
Az Árpádok trónöröklési joga. (Századok, 1934)
Szent István törvényeinek XII. századi kézirata. Az Admonti Kódex. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1935
hasonmás kiad.: 1988)
Szociális problémák az Árpád-korban. (Domanovszky Sándor Emlékkönyv. Bp., 1937)
A Knauz-féle krónika és a vele kapcsolatos krónikák. – Szent István legendái. – Szent Imre legendája. – Szent László két legendája. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta. (Scriptores rerum Hungaricarum. II. Bp., 1938
hasonmás kiad.: 1939)
A magyar királykoronázások története. (Bp., 1939
hasonmás kiad., szerk. és az előszót írta: Kardos József, 1987)
Codices latini medii aevi Bibliothecae Musaei Nationalis Hungarici. I. Codices latini medii aevi. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1940)
Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből. Szerk. Ritoók Zsigmond. A bevezető tanulmányt Klaniczay Tibor írta. (Bp., 1975).

Irodalom

Irod.: Csapodi Csaba: B. E. (Magyar Könyvszemle, 1957)
Mezey László: B. E. (Századok, 1958).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője