Barzó Endre
Barzó Endre

2024. október 7. Hétfő

Barzó Endre

festőművész

Születési adatok

1898. május 5.

Nyíregyháza

Halálozási adatok

1953. augusztus 25.

Nagykálló


Család

Sz: Barzó Mihály (1857–1909) építőmester. Apja, Barzó Mihály Nyíregyházán ismert építész volt, számos helyi középületet tervezett.

Iskola

A Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre és Benkhard Ágost növendékeként rajztanári okl. szerzett (1921).

Életút

Tanulmányai befejezése után Benkhard Ágost tanársegéde (1922–1926). Nyaranta a nagybányai művésztelepen (1920–1922), majd a Főiskola miskolci művésztelepén alkotott (1923–1928). A Szinyei Társaság díja révén hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban (1928). Nyíregyházán élt (1930-tól), majd már súlyos betegen Nagykállóban telepedett le (1940-es évek vége). Napos, plein-air tájképeket festett, majd Olaszországban megismerkedett a novecento világával. Későbbi, filozófus festményein, rajzain szélsőséges emberi érzelmek, a beethoveni muzsika motívumai tűnnek fel; kompozíciói megrázó erővel hatnak. Az 1930-as évek közepétől visszatért a tájhoz, új motívumként jelentkezett a megnövekedett emberi figura. Parasztfigurái hatalmasak, erősek, mégis elgyötörtek, megnyomorítottak. Falurészletei komorak, szinte vészjóslóak. Szerzett betegsége, amely később korai halálához is vezetett csak erősítette benne a visszavonulás iránti vágyát, félrehúzódását – a művészeti és a magánéletben egyaránt. Indulatait, fájdalmait „kifestette” magából, sűrítette a dinamikusan, sőt szenvedélyesen mozgó, kanyargó vonalak közé szorított zsúfolt, szürke, barna, fekete színfoltok erről árulkodnak.

Emlékezet

1936-ban festette meg Bencs Kálmán térdképét, amely ma is a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatalban látható. A nyíregyházi Jósa András Múzeum 60 művét őrzi. Emlékére alakult meg Nyíregyházán a Barzó Endre Művészeti Társaság (1998-ban). Barzó Endre és Barzó Mihály emlékére a nyíregyházi önkormányzat emléktáblát állított (2003. aug. 25-én Nyíregyházán, a Kálvin téren).

Elismertség

A Miskolci Művészek Társasága alapító tagja, a KÉVE r. tagja. A II. vh. után a Magyar Képzőművészek Szabad Szakszervezetének alapító tagja.

Elismerés

A KÉVE művészeti egyesület díjai (1923–1924), Nemes Marcell-díj (a Szinyei Társaság díja, 1928), a Barcelonai Világkiállítás Aranyérme (1929).

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Ernst Múzeum (Bp., 1931)
Almásy-Teleki Éva Műintézet (Bp., 1944)
emlékkiállítása: Magyar Nemzeti Galéria (Bp, 1969)
Jósa András Múzeum (Nyíregyháza, 1983)
Nyíregyházi Városi Galéria (2002)
csoportos: Dunán inneni városok kulturális szövetségének kiállítása (Miskolc, 1929)
Művészcsoportok kiállítása. Műcsarnok (Bp., 1931)
a KUT és az UME kiállítása. Nemzeti Szalon (Bp., 1932)
a KUT kiállítása. Nemzeti Szalon (Bp., 1937)
az UME kiállítása. Nemzeti Szalon (Bp., 1940)
Nyíregyházi Képzőművészeti Kiállítás (Nyíregyháza, 1940)
Miskolc 25 éve a magyar festőművészetben (Miskolc, 1948).

Főbb művei

F. m.: képei: Házak patakparton. (1918)
Diákotthon. (1923)
Barzó-tanya Miskolc mellett. (1927)
Nő fazékkal. (1927)
Falusi utca. (1928)
Domboldalon. (1930-as évek)
Tihanyi táj. (1930-as évek)
Holdvilágos éj. (1930)
Múlt és jelen. (1931)
Tihany. (1939).

Irodalom

Irod.: Zalai Szabó Pál: Nyíregyháza képzőművészete. (Vándortűz, 1948)
Koroknai Gyula: B. E. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1973)
Muraközi Ágota: B. E. és a régi miskolci művésztelep. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1989)
Szatmári Gizella: B. E. Kat. (Nyíregyháza, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője