Család

Testvére: Basilides Sándor (1901–1980) festőművész, Basilides Ábris (1915–1968) filmrendező és Basilides Zoltán (1918–1988) színész.

Iskola

Az Országos Magyar Iparművészeti Iskolán tanult (1920), majd a Képzőművészeti Főiskolán Bosznay István és Rudnay Gyula tanítványaként végzett (1925); közben hosszabb tanulmányúton járt Olaszországban (1924–1925).

Életút

Kiállító művész (1928-tól). A római Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1939–1940). A Műbarát művészeti igazgatója (1940– 1941). Az 1930–1940-es évek keresett és foglalkoztatott művésze volt, többször is eredményesen szerepelt a Velencei Biennálén. Művészetére hatott a novecento stílusa. Képeit rajzos, részletező előadásmód, tiszta vonalvezetés, diszkrét stilizálás, elegáns, szinte steril rajzkultúra és meseszerű hangvétel jellemzi. 1935-ben gobelineket is tervezett a genfi Népszövetségi Palota magyar terme számára, majd szőnyegterveket készített Szombathely városának. A II. vh. után, a hazai képzőművészeti életben háttérbe szorították: az Artex Külkereskedelmi Vállalat számára, külföldi eladásra festett képeket.

Elismertség

A KÉVE (1929-től), az Országos Magyar Képzőművészeti Társaság és a Szolnoki Művésztelep tagja (1941-től).

Elismerés

A XVIII. Velencei Biennálé nagydíja (Halász című festményéért, 1932), Balló Ede-díj (1932), a Brüsszeli Világkiállítás aranyérme (1935), Budapest Székesfőváros Aranyérme (1942).