Basilides Mária
Basilides Mária

2021. május 11. Kedd

Basilides Mária

opera-énekesnő

Születési adatok

1886. november 11.

Jolsva, Gömör és Kishont vármegye, Nagyrőcei járás

Halálozási adatok

1946. szeptember 26.

Budapest


Család

Férje: Péterfi István (1884–1962) zenekritikus.

Iskola

A bp.-i Zeneakadémián Sík József növendéke (1905-től).

Életút

A Népopera megnyitó előadásán debütált Jean Nougués: Quo vadis című operájának Poppea szerepében (1911). A Magyar Operaház tagja (1915–1946). Bársonyosan puha, nemes zengésű, kiegyenlített altján különleges színben szólaltak meg az operaáriák. Bartók Béla és Kodály Zoltán népdalfeldolgozásait egyszerűségében is meggyőző erővel tolmácsolta. Kodály Basilides Mária számára írta a Székely fonó Gazdaasszony szerepét (ősbemutató: 1932). Nagy sikerrel szerepelt Berlinben, Münchenben, Drezdában, Prágában, Koppenhágában, Oslóban, Antwerpenben. Oratórium-, kantáta- és dalrepertoárja páratlanul gazdag volt; életművében központi helyet foglaltak el J. S. Bach (Máté-passió, János-passió, Karácsonyi oratórium, h-moll mise), G. F. Händel (oratóriumok), L. v. Beethoven (Missa solemnis, IX. szimfónia), G. Mahler (Gyermekgyászdalok, Dal a Földről, a II., III., IV. szimfónia énekszólója), Kodály Zoltán (Budavári Te Deum), Liszt Ferenc (Szent Erzsébet legendája), G. Verdi (Requiem), G. Rossini (Stabat Mater) műveinek altszólói. Számos kortárs mű bemutatója fűződik a nevéhez.

Elismerés

Az Operaház örökös tagja.

Főbb művei

F. szerepei: Mignon (Thomas: Mignon, 1912)
Azucena (Verdi: A trubadúr, 1912)
Magdalena (Verdi: Rigoletto, 1912)
Carmen (Bizet: Carmen, 1912)
Ulrica (Verdi: Az álarcosbál, 1913)
Waltraute (Wagner: A walkür, 1916
Az istenek alkonya, 1919)
Delila (Saint-Saëns: Sámson és Delila, 1920)
Herodias (Strauss, R.: Salome, 1922)
Brangäne (Wagner: Trisztán és Izolda, 1922)
Gertrudis (Erkel: Bánk bán, 1923)
Amneris (Verdi: Aida, 1925)
Erda (Wagner: A Rajna kincse, 1931)
Márfa (Muszorgszkij: Hovanscsina, 1936)
Klytaimnestra (Gluck: Iphigenia Aulisban, 1937)
Varázslónő (Purcell: Dido és Aeneas, 1938)
Grófnő (Csajkovszkij: A pikk dáma, 1945)
lemezei: A magyar operaszínpad csillagai. I. Kertész Iván kísérőtanulmányával. (Hungaroton, Bp., 1984)
Magyar előadóművészek: B. M. Oldal Gábor kísérőtanulmányával. (Hungaroton, Bp., 1984)
Bartók at the Piano. Somfai László kísérő tanulmányával. (Hungaroton, Bp., 1991).

Irodalom

Irod.: Szerep nélkül. B. M., Kiss Manyi stb. írásai. Szerk. Horváth Árpád. (Szó és színpad. 1. Bp., 1943)
Tóth Aladár: B. M. (Forum, 1946)
Somogyi Vilmos: B. M. (Muzsika, 1960)
Molnár Jenő Antal: B. M. (Nagy magyar előadóművészek. Hanglemezmelléklettel, Bp., 1967)
A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. (Bp., 1984)
Gábor István: B. M. emlékezete. (Magyar Nemzet, 1986. 265.)
Lózsy János: Az opera- és daléneklés fölkent papnője. Száz éve született B. M. (Népszabadság, 1986. 265.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013