Bassa Gábor
Bassa Gábor

2024. október 7. Hétfő

Bassa Gábor

gépészmérnök

Születési adatok

1924. április 20.

Budapest

Halálozási adatok

2003. október 23.

Budapest


Család

Szülei: Bassa Sándor (†1978. júl. Bp. Temetés: 1978. aug. 3. Rákoskeresztúr) mérnök, kisiparos, majd a Weiss Manfréd gyár eladási irodájának vezetője, ill. a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) Iparpolitikai Főosztálya főmérnöke, Berger Sára, a Kéziipari Háziipari Szövetkezete bedolgozója.

Testvére: Bassa Róbert (†1989. jan. 31. Bp.) a Bányagyutacsgyár vegyészmérnöke, majd a Vegyiműveket Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke.

Felesége: 1950-től Prager Ilona Judit fényképész.

Leánya: Bassa Lia.

Iskola

A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban éretts. (1942), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) gépészmérnöki okl. szerzett (1949), a BME-n doktorált (1962); a műszaki tudományok kandidátusa (1961), doktora (1970).

Életút

A Hőtechnikai Kutató Intézet (HőKI), ill. 1964-től a Villamosenergia-ipari Kutató Intézet (VEIKI) kutatómérnöke (1949–1952) és az Intézet műszaki titkára (1951), tudományos munkatársa és a Kazántüzelési Osztály osztályvezető-helyettese (1952–1957), a Tüzeléstechnikai és Kazánosztály vezetője (1957–1964), a Tüzeléstechnikai Főosztály vezetője (1964–1967).

A BME Gépészmérnöki Kar meghívott, majd óraadó tanára (1950–1967), a Kalorikus Gépek Tanszék egy. docense (1967–1972), tanszékvezető egy. tanára (1972. júl. 1.–1989. júl. 1.) és a Tudományos Kapcsolatok Osztályának vezetője (1967-től).

Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1957– 1960).

Termodinamikai alapkutatásokkal, tüzeléstechnikai kérdésekkel, elsősorban a szénporégés elméleti kérdéseivel, égésből származó levegőszennyezéssel, tüzelőanyagok komplex felhasználásával és technológiájával foglalkozott. Közreműködött az összes magyarországi erőműben végzett szénportüzelési kísérleteknél, vizsgálta a szénportüzelésű kazánok tűzterének salakosodását, új számítási és mérési módszert dolgozott ki kazánok tűztéri sugárzó hőátadással való kapcsolatának felderítésére.

Kezdeményezésére Dunaújvárosban Malomkísérleti Állomás épült, az itt közös munkával kifejlesztett 32 t/h teljesítményű szénőrlőmalom a Bánhidai Erőműben került alkalmazásra. A Tüzeléstechnika című tantárgy bevezetője a magyarországi gépészmérnökképzésbe (1975-től).

Elismertség

Az MTA Kalorikus Bizottsága alapító tagja, az MTA–TMB Energetikai Szakbizottsága tagja (1963-tól).

Elismerés

Kiadói Nívódíj (1966).

Főbb művei

F. m.: Mérési módszer füstgázok harmatpontjának meghatározására. Beér Jánossal. (Magyar Energiagazdaság, 1953. 6.)
Szénszárító tervezési adatainak megállapítása laboratóriumi kísérletek alapján. (Magyar Energiagazdaság, 1953. 11.)
Hazai szénfajtákra alkalmas pneumatikus szórótüzelés kifejlesztése. (Magyar Energiagazdaság, 1954. 3.)
Messmethode zur Taupunktbestimmung bei Rauchgasen. (Silikattechnik, 1954. 12.)
Gőzkazánok
és tüzelőberendezések méretezése. Egy. jegyz. (Bp., 1958 és utánnyomások)
Szénőrlőmalmok. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1959)
Kis fűtőértékű, nagy portartalmú daraszenek felhasználása rostálytüzelésű ipari kazánokban. Tremmel Istvánnal és Zágon Pállal. (A Hőtechnikai Kutató
Intézet közleményei 3. A hőenergia-gazdálkodás területén végzett kutatások egyes kérdéseiről. A 10 éves Hőtechnikai Kutató Intézet kiadványa. Bp., 1959)
Porszéntüzelések fejlesztési lehetőségei. (Energia és Atomtechnika, 1959. 10.)
Szénportüzelések
égéselmélete. Kand. értek. (Bp., 1960)
A porszénégés
elméletének gyakorlati alkalmazása. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1961)
Tüzelőanyag-jellemzők értékelése. (Energia és Atomtechnika, 1961. 1.)
Az
olajláng kialakulása forgóserleges és nyomásporlasztású égőknél. (Ipari Energiagazdálkodás, 1962. 7.)
Gőzfejlesztők és tüzelőberendezések. (
Gépészeti kézikönyv. IV. köt. Bp., 1963)
A kiőrlési finomság hatása szénportüzelésű
kazánok tűzterének salakosodására. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1964. 1-4.)
Olajtüzelésű ipari kazánok. Szerk. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1965)
Az olajtüzelésekben végbemenő égési folyamatról. (Ipari Energiagazdálkodás,
1965. 1-2.)
Tüzeléstechnika. Szakmérnöki jegyz. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai G50. Bp., Tankönyvkiadó, 1965
2. kiad. 1969
3. kiad.
1972 és utánnyomások)
Az égési folyamat vizsgálata szénportüzelésű kazánok tűzterében. Monográfia és doktori értek. is. (A Villamosenergiaipari Kutató Intézet kiadványai 86. Bp., 1967)
Szénkeverékek vizsgálata kísérleti tüzelőberendezésben. (20 éves a Villamosenergiaipari Kutató Intézet. 1949–1969. A VEIKI–Nehézipari Minisztérium Műszaki Dokumentációs és Fordító Iroda kiadványa. Bp., 1969)
  A Budapesti Műszaki Egyetem ipari kapcsolatairól. (Felsőoktatási Szemle, 1969. 12.)
Kerámia felületek sugárzási tulajdonságai. Könczöl Sándorral. (Ipari Energiagazdálkodás, 1975. 8-9.)
Kísérleti tapasztalatok sugárzó gázégővel. (A 20. Országos Gázkonferencia előadásai. A MTESZ Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület kiadványa. Bp., 1976)
A Kalorikus Gépek Tanszék oktatómunkájának ipari háttere. (A Budapesti Műszaki Egyetem bicentenáriumi ünnepsége keretében a Gépészmérnöki Karon rendezett tudományos ülésszak előadásai. Bp., 1983)
Égés áramlásban. Egy. tankönyv. (Bp., Tankönyvkiadó, 1986)
Korszerű tüzeléstechnika. II. köt. Világító lángok sugárzása. (Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár kiadványa. Bp., 1988)
Korrózió és környezeti ártalom a tüzelési módtól függően. (Műszaki információ. Környezetvédelem, 1994. 3-4.).

F. m.: ford.: Nuber, Friedrich: Gőzkazánok és tüzelőberendezések hőtechnikai számítása. Ford. és átd. Zágon Pállal. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1963).

Irodalom

Irod.: B. G. egyetemi tanári kinevezése. (Népszabadság–Magyar Hírlap, 1972. júl. 2.)
Elhunyt Bassa Sándor, a KGM nyugdíjasa. (Magyar Nemzet, 1978. aug. 1.)
Elhunyt Bassa Róbert. (Magyar Nemzet, 1989. márc. 4.)
Halálhír. (Magyar Hírlap, 2003. okt. 29.–Népszabadság, 2003. okt. 30.)
Németh Frigyes: Egy tudós emlékére. (Népszava, 2003. nov. 27.).

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2002–2004. (Bp., 2001–2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője