Báthory Zoltán
Báthory Zoltán

2020. október 27. Kedd

Báthory Zoltán

pedagógus, oktatáspolitikus

Névváltozatok

Rausch

Születési adatok

1931. május 2.

Budapest

Halálozási adatok

2011. december 12.

Budapest

Temetési adatok

2011. december 27.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Rausch Zoltán (†1938) orvos, Báthory Emília elárusítónő. F: 1. 1955-től Daróczy Mária pedagógus. Leánya: Báthory Ágnes (1960–). 2. 1978-tól Kerner Ágnes.

Iskola

A Budapesti Pedagógiai Főiskolán általános iskolai tanári okl. (1952), a Szegedi Tudományegyetemen biológia–földrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1962), a JATE BTK-n doktorált (1969), a neveléstudományok kandidátusa (1978), doktora (1989).

Életút

Pusztaszabolcson (1952–1956), Budapesten, a XI. kerületi Kecskeméti József utcai (1956–1962), a XI. kerületi Váli utcai általános iskola tanára (1962–1964), a Budapesti XI. kerületi Tanács Oktatási Osztálya tanulmányi felügyelője (1964–1967). Az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) Didaktikai Tanszék munkatársa (1967–1976), a Tantervelméleti Osztály, majd az Értékelési Központ vezetője (1976–1993); közben az Országos Oktatástechnikai Központ Pedagógiai Osztályának vezetője (1973–1975). A Miskolci Egyetem (1993. júl. 1.–1998. jún. 30.), a JATE, ill. a Szegedi Tudományegyetem egy. tanára (1998. júl. 1.–2001. máj. 2.). A Művelődési és Közoktatási Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára (1994–1998). A Budapesti Corvinus Egyetem magántanára (2008-tól). Az amerikai Spencer-alapítvány ösztöndíjasa (Stockholmban, 1973–1974). A 20. sz.-i magyarországi oktatáskutatás kiemelkedő személyiségeként elsősorban tanulmányi teljesítménymérésekkel, oktatás-, nevelés- és tantervelmélettel, valamint kutatási módszertani kérdésekkel foglalkozott. Fő művében (Tanítás és tanulás, 1985) tapasztalatai, hazai és külföldi oktatás- és tantervelméleti kutatások eredményei, ill. a tanulói teljesítményeket vizsgáló nemzetközi és magyarországi mérések alapján nagy ívű és magas színvonalú didaktikai szintézist alkotott, amelynek lényege az adaptív tanulásirányítás, az aktiválás, a motiváció és a differenciáláson alapuló eredményértékelés. Részt vett a Nemzeti Alaptanterv kidolgozásában. Rendszeresen meghívást kapott az ENSZ tantervi kérdésekkel foglalkozó konferenciáira, ill. az UNESCO szakértői értekezleteire.

Elismertség

Az MTA Közgyűlés képviselője (1995–2000), az MTA Pedagógiai Bizottsága elnöke (1990–1999 és 2002–2005). A Magyar Pedagógiai Társaság tagja (1968-tól), Didaktikai-oktatástechnikai Szekciójának elnöke (1981-től). A Magyar UNESCO Bizottság tagja (1980–1983). Az Európai Akadémia tagja (1994-től). Az International Association for the Evaluation of Educational Achievement (IEA) állandó bizottságának tagja (1986–1989).

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1983). Akadémiai Díj (1974 és 1983), Kiss Árpád-emlékérem (1984) és -díj (2004), Apáczai Csere János-díj (1986).

Szerkesztés

A Tantervelméleti Füzetek (1979-től) és a Tantervelmélet Forrásai c. sorozatok szerkesztője (1983-tól). A Pedagógiai Szemle (1980-tól) és a Magyar Pedagógia c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1981–1985).

Főbb művei

F. m.: Az iskola pedagógiai vezetésének néhány irányelve. (Budapesti Nevelő, 1966)
Javaslatok a modern biológia ideológiai problémáinak tanulmányozásához. (A biológia tanítása, 1966)
Csoportlélektani vizsgálatok – a film eszközeivel. (Filmkultúra, 1968)
Az iskolaszervezet és a tanulók teljesítményének összehasonlító vizsgálata. (Magyar Pedagógia, 1968)
A tantárgyi osztályozás néhány mai jellegzetessége. (Pedagógiai Szemle, 1968)
A tanulók teljesítményének ellenőrzése és értékelése. (Eredményvizsgálatok az iskola pedagógiai tevékenységének ellenőrzésében. Szerk. Kerékgyártó Imre. Bp., 1969)
Vizsgálatok a tanítás–tanulás eredményeinek körében. – Tudásszint-felmérés. – Az IEA programja Magyarországon. (Pedagógiai Szemle, 1970)
A 14–18 évesek. Tanulás – munka – szabadidő. A középiskolás fiatalok életmódjáról. (Szülők Könyvtára. Bp., 1970)
Tudásszintmérés világszerte. Az iskolai teljesítmények nemzetközi vizsgálata. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (A pedagógia időszerű kérdései külföldön. Bp., 1971)
Egy hazai teljesítménymérés néhány eredménye és egy nemzetközi kutatási program terve. (Mérés, értékelés, osztályozás. Szerk. Balogh László. Bp., 1971)
Egy tanári attitűd vizsgálata. (Pedagógiai Szemle, 1971)
A pedagógiai célrendszer és az értékelés. (A neveléstudományi kutatások módszertani kérdései. Szerk. Zrinszky László. Bp., 1972)
Értékelés a pedagógiában: problémák, perspektívák. (Pedagógiai Szemle, 1972)
A város-falu különbség hatása a tanulás eredményére. (Neveléstudomány és folyamatos korszerűsítés. Szerk. Kiss Árpád. Bp., 1973)
Some Conclusions for Curriculum Development Based on Hungarian Data. Kádárné Fülöp Judittal. (Magyar Pedagógia, 1974)
Természettudományos oktatásunk helyzete. Az IEA-vizsgálat hazai tapasztalataiból. (Bp., 1974)
A világnézetünk alapjai tantárgy helyzete egy felmérés tükrében. Pazonyi Tamásnéval. (Magyar Pedagógia, 1975)
A pedagógiai kutatások főbb irányai. (Társadalmi Szemle, 1976)
Feladatok szerkesztése, adatok értékelése. (Az Országos Oktatástechnikai Központ kiadványai. Bp., 1976)
A tantervek értékelésének kérdései. Kand. értek. (Bp., 1977)
A verbális képesség néhány tantervi–tantárgyi összefüggése. (Pedagógiai Szemle, 1977)
A pedagógiai értékelés és annak tantervi alkalmazása. (Magyar Pedagógia, 1978)
A pedagógiai értékelés néhány kérdése, különös tekintettel a tanfolyami oktatásra. (Az oktatásügyi irányítás elméleti és gyakorlati kérdései. Bp., 1979)
A tanulói munka korszerű eredménymérési módszerei a szakmai elméleti és a gyakorlati oktatásban. (Szakmunkásképző-iskolai vezetők továbbképzése. Bp., 1980)
„…hogyan lehet és kell eredményesen tanulni.” Kiss Árpád gondolatai a didaktikáról. (Pedagógiai Szemle, 1982)
Az integrált – képzési irányaiban differenciált – középiskola modellje. Mátrai Zsuzsával. (Pedagógiai Szemle, 1983)
A tantervi korszerűsítés távlati koncepciója. Zentay Kornéliával. (Bp., 1983)
A tantervi korszerűsítéstől a permanens fejlődés meghirdetéséig. Vajó Péterrel. – A közoktatás fejlesztésének stratégiája. Többekkel. (Pedagógiai Szemle, 1984)
Az iskolai tehetségnevelés néhány pedagógiai kérdése Magyarországon. Joó Andrással. (Az Értékelési Központ kiadványai. Bp., 1985)
Tanítás és tanulás. Egy rendszerszemléletű didaktika vázlata. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1985
2. kiad. 1987)
Monitoring as a New Approach of Evaluation with Special Reference to Central-planned Economies. (Bp., 1986)
Tehetségnevelés az iskolában – Kiss Árpád didaktikai nézetei. – Kísérlet a hatékonyság fogalmának értelmezésére a közoktatásban. Vajó Péterrel. (Pedagógiai Szemle, 1986)
A pedagógiai értékelés és a közoktatás szabályozási mechanizmusai. (Pedagógiai értékelés. Bp., 1987)
A tanári önállóság és a tananyag. (Pedagógiai Szemle, 1987)
Magyar kémiai olimpikonok tehetségvizsgálata. Orbán Erzsébettel, Pfeiffer Ádámmal. (Pedagógiai Szemle, 1988)
A tanterv helye és szerepe Kiss Árpád neveléstudományi munkásságában. (Emlékkötet Kiss Árpád nyolcvanadik születésnapjára. Vál., összeáll. Horánszky Nándor. Bp., 1988)
A szentlőrinci iskolakísérlet értékelése. Tanulmánykötet. Junghaus Ibolyával. (Bp., 1989)
Tantárgyi kötődések vizsgálata négy tanulói korosztály körében. (Pedagógiai Szemle, 1989)
Tehetségnevelés és iskola. (Tehetséggondozás az iskolában. Szerk. Ranschburg Jenő. Bp., 1989)
A Közoktatás-fejlesztési Alap három éve. Kiss Albertéval. (Debrecen, 1991)
A Nemzeti Alaptanterv koncepciója. (Info-társadalomtudomány, 1991)
A demokratikus oktatásügy vajúdása. A Nemzeti Alaptanterv. (Társadalmi Szemle, 1992)
Tanulók, iskolák – különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. (Bp., 1992
2. átd. kiad. 1997
3. átd. kiad. 2000)
A finn és a magyar érettségi összehasonlító elemzése. (Magyar Pedagógia, 1993)
Az „északi” modell hatása a magyar oktatásügyi reformokra. (Iskolakultúra, 1993)
Kísérlet a Nemzeti Alaptanterv államosítására. (Új Pedagógiai Szemle, 1993)
Kötélhúzás a tantervpolitikában. 1989–1994. (Educatio, 1994)
A NAT és a szakképzés. Utak és útvesztők. Papp Ágnessel. (Szakképzési Szemle, 1995)
A közoktatás modernizálása és az érettségi reformja. – Az iskolaszék és a közoktatás kétpólusú szabályozása. (Új Pedagógiai Szemle, 1996)
Maratoni reform. A magyar közoktatás reformjának története. 1972–2000. (Mestersége tanár. Bp., 2001)
A neveléstudomány a tudományok családjában. (Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 2001. Az MTA Pedagógiai Bizottságának gyűjteménye. Szerk. is. Falus Ivánnal. (Bp., 2001)
A tehetség globalitása. A Magyar Tehetséggondozó Társaságról. (Magyar Tudomány, 2002)
A tantervi idő. (Új Pedagógiai Szemle, 2003)
A hozzáadott remény. (Arcképek. Bp., 2006)
szerk.: Földrajz-programozási kísérlet a dolgozók gimnáziumában. (A programozott tanítás. Eredmények, feladatok. Szerk. is. Gyaraki F. Frigyessel, Kiss Árpáddal. Bp., 1969)
Hét standardizált tantárgyteszt. Összeáll. (Bp., 1973)
A tanulók világnézeti-, erkölcsi- és politikai neveltségének néhány kérdése. Összeáll. Mándi Gyulával. (Időszerű pedagógiai információk. Bp., 1975)
A tantervfejlesztés és a tantervi értékelés kutatásmetodikai kérdései. Szerk. (Bp., 1980)
Pedagógiai kézikönyv. Szerk. Gyaraki F. Frigyessel (Bp., 1980
2. kiad. 1982
3. kiad. 1987)
A kiemelkedő tehetségek iskolai nevelése. Szerk. Joó Andrással. (Bp., 1983)
Pedagógiai ki kicsoda? Főszerk. Falus Ivánnal. Szerk. Bársony Csaba, Rét Rózsa, Szabolcs Éva. (Bp., 1997)
Pedagógiai lexikon. Főszerk. Falus Ivánnal. (Bp., 1997)
Közoktatás-kutatás. 1996–1997. Szerk. (Bp., 1998)
Fehér könyv a közoktatásról. Szerk. E. Vámos Ágnessel, Petrus Lászlóval. (Bp., 1999)
Nemzeti Alaptanterv. 2002. Vitaanyag. Szerk. Perjés Istvánnal, Vass Vilmossal. (Bp., 2002).

Irodalom

Irod.: Pedagógiai ki kicsoda? (Bp., 1997)
B. Z. szakirodalmi munkássága. Összeáll. Varga Kovács Amarilla. (Bp., 2001)
Lindner András–Horváth Zoltán: B. Z. oktatáskutató, a NAT atyja. (Heti VG, 2003. 17.)
Zsolnai József: A pedagógiai jelenkortörténet-író és a gyakorló oktatáspolitikus. B. Z.: Maratoni reform. (Iskolakultúra, 2003)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013