Család

Testvére: Batizfalvy Sámuel (1826–1904) orvos, sebész.

Iskola

Késmárkon (1842–1845), Szarvason a bölcseleti-teológiai tanfolyamon tanult (1846), a sárospataki református kollégiumban jogot végzett (1847).

Életút

A forradalom és szabadságharcban kezdetben, mint honvéd a 2. zászlóaljban szolgált, végül, mint honvéd főhadnagy tette le a fegyvert (1848–1849). A bukás után vidéken, később Pesten nevelő (1850–1851), a rozsnyói evangélikus gimnáziumban a magyar nyelv, a történelem és a földrajz segédtanára (1851–1852), r. tanára (1852–1860), majd a bp.-i evangélikus főgimnáziumban a történelem és a földrajz r. tanára (1860–1880-as évek). Számos népszerű középiskolai történelem- és földrajzkönyv, olvasókönyv, egyéb tankönyv és pedagógiai segédkönyv szerzője és szerkesztője. Összegyűjtötte, népszerű stílusban megírta, és több kötetben kiadta a magyar és a világtörténelem jeles személyiségeinek életrajzát.

Szerkesztés

A Heckenast Gusztáv által kiadott Ismerettár (I–X. köt., Pest, 1859–1864), Az 1861-ki magyar országgyűlés (I–III. köt., Pest, 1861) című kötetek szerkesztője. A Magyar Nép Lapja című folyóirat szerkesztője (1863) és a Házi Kincstár című lap társszerkesztője (Ballagi Mórral, 1861–1863). A Magyar Sajtó és a Pesti Napló állandó külső munkatársa, tárcaírója (1852–1860). Népszerű írásai a fenti lapokon kívül még elsősorban a Házi Kincstárban (1861–1864), a Sárospataki Füzetekben (1862), a Protestáns Képes Naptárban (1862–1864), az Ország Tükrében (1863), a Fővárosi Lapokban (1865–1866), a Magyar Tanügyben jelentek meg (1873– 1875).