Batizfalvy Sámuel
Batizfalvy Sámuel

2020. október 26. Hétfő

Batizfalvy Sámuel

orvos, sebész

Névváltozatok

1849-ig Batisovszky

Születési adatok

1826. augusztus 26.

Rimaszombat, Gömör és Kishont vármegye

Halálozási adatok

1904. november 6.

Budapest


Család

Testvére: Batizfalvy István (1824–1899) pedagógus.

Iskola

Középiskoláit Osgyánban és Rozsnyón végezte, Lőcsén bölcseleti tudományokat és evangélikus teológiát hallgatott (1848-ig). A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. (1855), sebésztudori és szülészmesteri okl. (1856), a testegyenészet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1859), az MTA tagja (l.: 1868. márc. 18.).

Életút

A forradalom és szabadságharcban, mint honvéd hadnagy vett részt (1848–1849), Polgár város térparancsnoka (1849. márc.–máj.), majd Egerben (1849. máj.–júl.), utóbb a 131. zászlóaljban szolgált (1849. júl.–aug.; aug.-tól főhadnagyként). A pesti Szt. Rókus Közkórház segédorvosa (1854–1855), a pesti tudományegyetem Sebészeti Intézetében Balassa János tanársegéde (1855–1857), külföldi tanulmányai után uo. a a testegyenészet (= ortopédia) magántanára (1859-től). A Nemzeti Torna Egylet (NTE) igazgatója, a Magyar Természettudományi Társulat másodtitkára. A magyar ortopédia és ortpédsebészet megalapítója, a gyógytorna magyarországi kezdeményezője és hazai szaknyelvének kialakítója. Az első magyar sebészeti és testegyenészeti magángyógyintézet alapítója (Pesten, a Király és a Rózsa utca sarkán, 1859- ben). Az intézet – amelynek haláláig igazgatója volt – 1872-ben a Városligeti fasorba költözött, ahol később vízgyógyászattal bővűlt.

Szerkesztés

Az orvosok és természetvizsgálók XII. nagygyűlése munkálatai szerkesztője (Rózsay Józseffel, Rimaszombat, 1868).

Főbb művei

F. m.: Utasítás a madarak, emlősök, hüllők és halak kitömésére és fenntartására. (Pest, 1853)
Növénytan, vagy a növénygyűjtésnek és növényszárításnak egyszerű módja. (Pest, 1853)
Házi gyógytestgyakorlat. (Pest, 1857)
A buda-pesti sebészi s orthopaediai magángyógyintézet I–VII. évi működésének eredménye. I–VII. (Gyógyászat, 1860–1866)
Gyakorlati testegyenészet. (Pest, 1867)
A testegyenészet – orthopaedia – újabb haladása és tudományos állása napjainkban, 3 kiváló kóresettel felvilágosítva. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1869. febr. 8.
megjelent: Értekezések a természettudományok köréből. 1. köt. 16. Pest, 1869
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1869)
A gerinczoldal-görnye kóroktana. (Bp., 1873)
A városligeti ártézikút méltatása. (Bp., 1879)
Emlékbeszéd dr. muraközy Rózsay József l. tag fölött. (Bp., 1889).

Irodalom

Irod.: Csopey László: B. S. (Természettudományi Közlöny, 1905)
Kopits Imre–Kopits Jenő: Az orthopaedia kézikönyve. (Bp., 1942)
Kapronczay Károly: B. S. (Orvosi Hetilap, 1974. 6.)
Duka Zólyomi Norbert: B. S. (Orvosi Hetilap, 1976. 48.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013