Bátky Zsigmond
Bátky Zsigmond

2024. május 29. Szerda

Bátky Zsigmond, felsőbátkai

etnográfus, geográfus, térképész

Születési adatok

1874. január 5.

Kocs, Komárom vármegye

Halálozási adatok

1939. augusztus 28.

Budapest


Család

Sz: Bátky Zsigmond, Bándits Eszter.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen természetrajz–földrajz tárgyakból szakvizsgát tett (1897), bölcsészdoktori okl. szerzett (1900).

Életút

A karcagi református gimnázium helyettes tanára (1894–1895), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Néprajzi Tára (1896–1909), a Könyvtári Osztály munkatársa (1909–1919), mint kormánybiztos a Néprajzi Osztály vezetője (1919–1920), majd igazgatója (1919– 1934), mint címzetes főigazgatót nyugdíjazták (1934). A magyar néprajztudomány kiemelkedő személyisége. Alapvetőek a népi építkezésre vonatkozó kutatásai, rendszerezte a magyar parasztház típusait és tüzelőberendezéseit. Behatóan fogl. még gazdaság- és településföldrajzzal, egyetemes néprajzi és nyelvészeti kérdésekkel is. Tudományszervezői tevékenysége is jelentős. Elkészítette az első néprajzi múzeumi tárgykatalógust, a gyakorlati muzeológia kézikönyvét, amelyen nemzedékek egész sora nevelkedett. Az MNM Néprajzi Osztályának igazgatójaként elintézte, hogy az intézmény a budapesti városligeti Iparcsarnokból a népligeti tisztviselőtelepi gimnázium épületébe költözzön (1924–1925), ahol 30 teremből álló etnológiai és néprajzi állandó kiállítást valósított meg (1929). Vezető szerepet játszott A magyarság néprajza című nemzetközileg is kimagasló jelentőségű kiadvány létrejöttében (I–IV. 1933–1935). Kartográfusként számos iskolai földrajzi térképet állított össze, majd részt vett a trianoni béketárgyalásokon, ahol több etnikai térképet szerkesztett.

Emlékezet

A karcagi református gimnáziumban tanítványa volt Györffy István. Emlékére szülőtelepülése iskolájának falán a Magyar Néprajzi Tárasaság és Kocs lakossága emléktáblát helyezett el (1984-ben). Utcát neveztek el róla – többek között – Székesfehérvárott.

Elismertség

Az MTA Néptudományi Bizottsága meghívott tagja (1931–1939), a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke (1932–1934), t. tagja (1935- től). A Magyar Nemzeti Népművészeti Bizottság tagja (1928).

Elismerés

A Földrajzi Gyakorlatok (1912–1913), a Földrajzi Közlemények (1913–1918), a Zsebatlasz társszerkesztője (1915–1926), a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője szerkesztője (1926–1934), a Néprajzi Emlékek című sorozat társszerkesztője (1932–1939). A Kogutowitz Károly-féle földrajzi Zsebatlasz-sorozat megindítója és egyik szerkesztője (1915–1926).

Főbb művei

F. m.: Néhány adat a Magyar Nagy Alföld klimatográfiájához. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1900)
Magyarország néprajza. (Föld és népei. 6. köt. Bp., 1905
hasonmás kiad. 1990)
Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. (Bp., 1906
hasonmás kiad. 1992)
A Magyar Szent Korona országainak néprajzi és fali térképe. (Bp., 1909)
Népiskolai atlasz. Kogutowicz Károllyal, Littke Auréllal. (Bp., 1914)
Bulgária. (Bp., 1915)
A moldvai csángótelepek térképe. (Bp., 1917)
Magyarország néprajza. (A Magyar Szent Korona országainak leírása. Szerk. Lóczy Lajos. Bp., 1918)
Rábaközi hímzések. (Bp., 1924)
Kalotaszegi varrottasok. Összeáll. (Bp., 1924)
Kocs és Tekevár. (Föld és ember, 1926)
Magyar népművészet. Györffy Istvánnal, Viski Károllyal. (Bp., 1928)
The Ethnography of Hungary. (View of Trianon’s Hungary. Szerk. Yolland Arthur, Agorasztó Tivadar. Bp., 1928)
Pásztor ivópoharak. (Bp., 1928)
Kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteményeiben. (Bp., 1929)
Condizioni etnographiche dell’Ungheria. (Róma, 1930)
Kecskemét és Kecskeszáraz. (Szeged, 1930)
A magyar ház eredetéhez. (A Néprajzi Múzeum Értesítője, 1930)
Táplálkozás. Építkezés. Mesterkedés. (A magyarság néprajza. 1. köt. A magyarság tárgyi néprajza, Bp., 1934
3. átd. kiad. 1943
hasonmás kiad. Szekszárd, 1991)
Házvidékek és kultúrmozgalmak Kelet-Középeurópában. (Bp., 1934)
Das ungarische Bauernhaus. (Ungarische Jahrbücher, 1938)
ford.: Supan, Alexander: A fizikai földrajz alapvonalai. 1–2. Ford. Kogutowicz Károllyal, Littke Auréllal. (Bp., 1910)
von den Steinen, Karl: Közép-Brazília természeti népei között. A második Singu-expedíció. Ford., átd. (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára. 16. Bp., 1913).

Irodalom

Irod.: Gunda Béla: B. Zs. (Magyar Nyelv, 1939)
Gunda Béla–Krompecher Bertalan–Szendrey Ákos: B. Zs. irodalmi munkássága. (A Néprajzi Múzeum Értesítője, 1939)
Viski Károly: B. Zs. (Ethnographia, 1940)
Vajkai Aurél: A magyar népi építkezés és lakás kutatása. (Bp., 1948)
Gunda Béla: A magyar népi építkezés kutatása a két világháború között és annak kritikája. (MTA Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1954)
Korompay Bertalan: A magyar ház hátteréből. (Nyelvtudományi Közlemények, 1954)
Balogh István: B. Zs. és a néprajztudomány. (Ethnographia, 1974)
Filep Antal: B. Zs., a kutató. (Ethnographia, 1974)
Kisbán Eszter: A problémalátás B. Zs. munkásságában. (Ethnographia, 1974)
Gunda Béla: B. Zs. (Bp., 1978)
Szilágyi János: Jankó János és B. Zs. gyűjtőútja Tolna megyében. (Ethnographia, 1984)
Gunda Béla: B. Zs. emléktáblája előtt. (Komárom Megyei Néprajzi Füzetek, 1985)
Sztrinkó István: B. Zs. levelei Bellosics Bálinthoz. (Cumania, 1986)
Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. Szerk. Gunda Béla, Lukács László, Paládi-Kovács Attila. (Székesfehérvár, 1989).

Megjegyzések

Lexikonok téves halálozási adata: aug. 28.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője