Bátor Imre
Bátor Imre

2022. augusztus 16. Kedd

Bátor Imre

politikus

Születési adatok

1917. január 12.

Várpalota, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1991. június 7.

Várpalota


Család

Sz: Bátor Imre (1887–1945) földműves, Hánis Terézia. F: 1945-től Huba Mária (1918–) tanítónő. Leányai: Bátor Mária (1943) könyvtáros, Bátor Katalin (1947) könyvelő és Bátor Klára (1952) üzemgazdász. Testvére: Bátor Antal (1920–) gazdálkodó.

Iskola

A veszprémi felsőkereskedelmi iskolában éretts. (1935).

Életút

Várpalotán, Litéren és Öskűn díjtalan közigazgatási gyakornok (1935–1939), a Székesfehérvári Hitelbank várpalotai fiókja és a Székesfehérvár és Fejér vármegyei Takarékpénztár könyvelője, vezetője (1939–1945). A II. vh. után az FKgP tagjaként a várpalotai képviselő-testület tagja (1945–1947). Kilépett az FKgP-ből (1947 tavasza) és az aug.-i országgyűlési választásokon a Demokrata Néppárt (DNP) jelöltjeként nyert mandátumot (Veszprém vm., 1947–1949), de még a ciklus vége előtt a DNP-ből is kilépett, és visszavonult a közélettől. Önállóan gazdálkodott (1949–1952), majd a várpalotai Thury György Tsz. könyvelője (1952– 1955). A téesz felbomlasztásának koholt vádjával letartóztatták, tanács elleni izgatásért négy hónapra ítélték (1955; a Veszprém Megyei Bíróság az ítéletet megsemmisítette: 1963). Büntetése letöltését követően Várpalotán MÁV-pályamunkás (1956–1967), majd az üzemi konyha főnöke (1967–1977). A rendszerváltozás idején a KDNP várpalotai szervezetének egyik alapítója (1989), az országos intézőbizottság tagja.

Emlékezet

Megírta önéletrajzát, amelyet 1987-ben a várpalotai Krúdy Gyula Könyvtárban helyezett el.

Irodalom

Irod.: Az idő élén jártak. Kereszténydemokrácia Magyarországon. 1944–1949. Szerk. Kovács K. Zoltán, Rosdy Pál. (Bp., 1996)
Sz. R.: B. I. (Országgyűlési almanach. 1947–1949. Bp., 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője