Báttaszéki Lajos
Báttaszéki Lajos

2020. október 21. Szerda

Báttaszéki Lajos

újságíró, jogász

Névváltozatok

1870-ig Hoffmann

Születési adatok

1844. szeptember 20.

Bátaszék, Tolna vármegye

Halálozási adatok

1921. február 15.

Budapest


Család

F: Biencz Róza újságíró, az egyik első magyarországi divattudósító, a Magyarország (1894–1897) és a Pesti Napló munkatársa (1897–1901). Fia: Báttaszéki Lajos, ifj. (1875–).

Iskola

A gimnázium első öt osztályát Baján végezte, majd a bp.-i piarista gimnáziumban tanult. A jogot a pesti és a bécsi tudományegyetemen végezte (1862-1866), a pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1866), Nagyváradon ügyvédi vizsgát tett (1869).

Életút

Nagyváradon (1869–1872), Békéscsabán ügyvéd (1873–1885), Aradon ügyvéd és nyomdatulajdonos (1885–1889), Budapesten Edvi Illés Károllyal közösen tartott fenn ügyvédi irodát (1889-től). Nagyszámú hírlapi cikke mellett jogi cikkeket, verseket és elbeszéléseket is írt. A női egyenjogúság egyik első képviselőjeként számos publicisztikában foglalt állást a nők munkavállalása, továbbtanulása mellett. A tiszaeszlári vérvádper (1883) idején országos visszhangot keltő filoszemita propagandát folytatott.

Szerkesztés

A Nagyvárad című napilap (1870–1871), a Biharmegyei Közlöny (1871), a Nagyváradi Lapok (Sipos Árpáddal, 1871–1872), a Békés (Zsilinszky Mihállyal, Elek Lajossal, 1872–1875), a Békésmegyei Közlöny (1874–1876 és 1877–1885), a Büntető Jogtudományi Szemle (1880), az Alföldi Lapok (1883), a Filosemita Füzetek (I–V., 1884), az Aradi Közlöny (Hindy Árpáddal, 1885), a Gombostű (1886), az Alföldi Képes Ujság (1887), az Alföldi Ujság (1888–1889) és a Pénz és Föld című lapok szerkesztője (1894. febr.–ápr.). A 12 ellenröpirat című Istóczy-ellenes folyóirat főmunkatársa (főszerkesztő: Hegyesi Márton, Nagyvárad, 1880).

Főbb művei

F. m.: Nők könyve. Hasznos és mulattató olvasmányok hölgyek számára. (Pest, 1863)
Hitregetan. Aegyptomiak, phoenicziek, perzsák, rómaiak és görögök hitregéje. Iskolai és magánhasználatra. (Pest, 1864)
Fővárosi genreképek. (Nagyvárad, 1867)
Polgári házasság vagy szerelem gőzzel. Elbeszélés. (Nagyvárad, 1870)
A nők a magyar jogban. (Nagyvárad, 1872)
A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezete. I. rész. Általános meghatározások. A személyekről, a dolgokról, a cselekményekről. (Bp., 1874)
Mindenféle antisemiták és zsidókról. (Arad, 1888
németül is)
Alföldi képes emlékkönyv. Szerk. (Arad, 1888)
Legyen világosság! Az egyházpolitikai törvények párbeszédben a magyar nép számára. (Bp., 1893)
Az állami tisztviselők ügye. (Bp., 1899)
A vérvád. (Bp., 1900)
Az orvos a jogéletben. (Bp., 1901)
ford.: Mackeldy, Ferdinand: A római jog tankönyve. 1–3. A 14., Fritz János Ádám által tetemesen jav. és bőv. kiadás után magyarra áttette Lőw Tóbiással, Wagner Gézával. (Pest, 1863–1864
2. kiad. 1870).

Irodalom

Irod.: Láng József: A Nagyvárad huszonhat éve. (Nagyvárad, 1896)
B. L. (Ország–Világ, 1900).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013