Batthyány Elemér
Batthyány Elemér

2024. október 15. Kedd

Batthyány Elemér, németújvári gr.

politikus, nagybirtokos

Születési adatok

1847. április 8.

Pest

Halálozási adatok

1932. január 9.

Budapest


Család

Nagyszülei: gr. Batthyány József Sándor (1777–1812), lomniczai Skerlecz Borbála (1779–1834). Sz: gr. Batthyány Lajos (1807–1849) politikus, miniszterelnök, gr. Zichy Antónia (1816–1888). Testvére: gr. Batthyány Amália (1837–1922) és gr. Batthyány Ilona (1842–1929).

Iskola

A kiegyezés után, az ún. népfelkelő tanfolyamon huszártiszti vizsgát tett.

Életút

A Főrendiház örökös jogú, 1885-től élethossziglan megválasztott tagja, 1927-től a kormányzó által kinevezett felsőházi tag. Utazóként nagy külföldi utakat, világkörüli utazásokat és vadászkirándulásokat tett (1872–1879), majd Indiában vadászott (1904).

A Magyar Lovaregylet igazgatóságának tagja (1881-től), elnöke (1891–1907) és díszelnöke (1907-től).

Lótenyésztőként dákai birtokán világhírű ménest tartott, ill. maga is versenyzett. Elnyerte az ausztriai derbit (Gaga nevű ménjével, 1892), de híres telivérei Angliában is eredményesen versenyeztek. Gr. Festetich Taszilóval és br. Üchtritz Zsigmonddal átalakította a lóversenyzés magyarországi feltételeit, kezdeményezte a rövid távolságú versenyeket, ill. más reformjával alapvetően átalakította a magyarországi telivér lótenyésztést. Elsősorban az ő javaslatára döntött úgy a Magyar Lovar Egylet, hogy Dunakeszin, egy Budapesthez közeli településen felépíti az angliai lóversenyközpont, Newmarket mintájára annak magyarországi megfelelőjét.

Emlékezet

Halála óta, 1932-től öten pihennek a Batthyány-család Kerepesi úti mauzóleumában: Batthyány Lajos és neje Zichy Antónia, Batthyány Ilona és leánya Beniczky Lea, valamint Batthyány Elemér. A mauzóleumot a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Dunakeszin utcát neveztek el róla. Dunakeszin mészkő mellszobrát is felavatták (Lengyel István alkotása, 1932). A szobor hosszú hánykolódás után az 1980-as években a Kincsem Lovasparkba került, később a Nemzeti Lóverseny Kft. felújítatta (és 2002-ben újra felavatta, a Fóti utca–Nádori utca sarkán látható).

Megjegyzések

Gulyás: eltérő halálozási adat: jan. 8.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője