Batthyány Ilona
Batthyány Ilona

2022. augusztus 12. Péntek

Batthyány Ilona, németújvári gr.

nagybirtokos

Születési adatok

1842. július 1.

Ikervár, Vas vármegye

Halálozási adatok

1929. március 21.

Cinkota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye


Család

Nagyszülei: gr. Batthyány József Sándor (1777–1812), lomniczai Skerlecz Borbála (1779–1834). Sz: gr. Batthyány Lajos (1807–1849) politikus, miniszterelnök, gr. Zichy Antónia (1816–1888). Testvére: gr. Batthyány Amália (1837–1922) és gr. Batthyány Elemér (1847–1932). F: 1. gr. Keglevich Béla (1833–1896) politikus, nagybirtokos. Fia: gr. Keglevich Béla (1862–1924). 2. Beniczky Gábor (1852–1894). Leánya: Beniczky Lea (†1883, három évesen).

Életút

A Magyar Gazdasszonyok Országos Egyletének tb. alelnöke (1902–1929).

Javaslatára épült meg Cinkotán, az Egylet keretében az az intézet, amelyben folytatódott az árva leánygyermekek Pesten elkezdett intézeti nevelése. Az új, kétemeletes épület részére a kastély parkjából hasítottak ki területet, de a katolikus templom építéséhez is a grófné adott telket, 1900-ban. Még férje életében kezdődött a cinkotai nyaralótelep kialakítása, ugyancsak az ő birtokukon, s erre a célra alakult meg a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete. Az egyesület védnöknője 1913-tól Batthyány Ilona lett. Az I. vh. alatt Cinkotán kórházat létesített, ezt a saját költségén tartotta fenn, a sebesült katonák ápolásában saját maga is részt vett.

Emlékezet

Batthyány Elemér halála óta, 1932-től öten pihennek a Batthyány-család Kerepesi úti mauzóleumában: Batthyány Lajos és neje Zichy Antónia, Batthyány Elemér, valamint Batthyány Ilona és három évesen meghalt kisleánya Beniczky Lea. A mauzóleumot a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). A grófnő arcképét Vaszary János festette meg (olaj, 1905). Emlékét őrzi a budapesti-cinkotai (XVI. kerület) Batthyány Ilona Általános Iskola (1991-től), Cinkotán utcát is neveztek el róla (1992-től, azelőtt Kultúrház utca). Batthyány Lajosné Zichy Antónia halála után Batthyány Elemér, Batthyány Lajos fia, Batthyány Ilona testvére örökölte az 1820-ban klasszicista stílusban épült dákai kastélyt. Tőle vette meg a kastélyt és a birtokot is Batthyány Ilona (1916-ban). Az I. vh.-ban részt vett dákai katonáknak 5–5 hold földet adományozott, sőt kisebb földosztást is végrehajtott a falubeli lakosság között. A kastélyban ma szociális otthon kap helyet (2002-től Batthyány Ilona Fogyatékosok Otthona néven).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője