Batthyány Kázmér
Batthyány Kázmér

2024. október 6. Vasárnap

Batthyány Kázmér, németújvári gr.

politikus, nagybirtokos

Születési adatok

1807. június 4.

Pozsony

Halálozási adatok

1854. július 12.

Párizs


Család

Nagyapja Batthyány Tivadar (= Tódor) (1730–1812) politikus, főúr, nagybirtokos, Magyarország első műszaki könyvtárának összegyűjtője. Sz: Batthyány Antal József (1762–1828), gr. Roggendorf Cecília. F: gr. Keglevich Auguszta (1808–1879). Testvére: hg. Batthyány Gusztáv (1803–1883) politikus, nagybirtokos.

Iskola

Tanulmányait külföldi útjai során végezte, magyarul is csak Nagy Károly (1797–1868) csillagász, matematikus, MTA-tag tanította meg (az 1830-as években).

Életút

Nyugat-európai utazásai során ismerkedett meg a polgári demokráciákkal és a liberális eszmékkel. Hazatérése után tanult meg magyarul, hogy az Országgyűlésben a radikális ellenzék tagjaként vegyen részt (a Felsőtáblán, 1839/40-ben és 1843/44-ben). A forradalom és szabadságharc idején Baranya vm. főispánja, majd kormánybiztosa (1848. ápr. 22.–1849. febr. 11.), a Kiskunság, Szeged, Szabadka és Zombor teljhatalmú polgári és katonai biztosa (1849. febr. 12.–1849. máj. 1.). A Szemere- kormány külügyminisztere, egyúttal földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter is (1849. máj. 2.–1849. aug. 11.), valamint a kormányzói rendeleteket a távollevő hadügyminiszter helyett ellenjegyezte (1849. máj. 7.–1849. júl. 16.). A világosi fegyverletétel után (1849. aug. 13.) után követte Kossuth Lajost a törökországi Vidinbe, Sumlába és Kütahyába (1849–1851), majd haláláig Párizsban élt (1851–1854). Távollétében az osztrák császári hadbíróság halálra ítélte (in comtumaciam [távollétében, jelképesen] felakasztották, 1851-ben). A Védegylet alapító elnöke (1844–1849). Az 1840-es években a magyarországi reformellenzék radikális vezetőjeként elsősorban a magyarországi ipar és közlekedés fejlesztését támogatta. Jelentős szerepet játszott a hazai ipar védelmére létesített, kizárólag magyar termékeket vásárló és fogyasztó Védegylet megalapításában és országos egyesületté szervezésében. Kezdeményezte a Vukovár–Fiumei vasút építésére vállalkozó egyesület megalapítását (amelynek elnökségét is elfogadta, 1845-ben). Jobbágyai nagy részét örökváltság révén felszabadította: az országban önkéntesen létrejött örökváltsági szerződések felét ő kötötte, Bicskén e tevékenysége 6000 hold földet érintett. Öröklés útján birtokába került a híres bicskei kastély, s innen irányítva hatalmas birtokait Bicskét gazdasági, kulturális és politikai központtá tette. Birtokain mintaszerű gazdálkodást folytatott a kor legfejlettebb mezőgazdasági eszközeit alkalmazva. Mecénásként szinte az élet minden területén (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés, kultúra stb.) jótékonykodott. Nagyapja, Batthyány Tivadar 30 000 kötetes rohonci könyvtárát a Magyar Tudós Társaságnak adományozta, Vörösmarty Mihálynak, aki gyakran meglátogatta, évente 400 pengő forint évjáradékot juttatott, amelyet a költő élete végéig élvezett. Támogatta továbbá Nagy Károly matematikus-csillagászt, akinek nevéhez fűződik a magyarországi méterrendszer meghonosítása. Batthyány Kázmér 100 000 forintos alapítványt tett Nagy Károly élete főművének, a bicskei csillagvizsgálónak létesítéséhez. (Nagy Károly 1847-ben költözött Bicskére, s kezdett hozzá az obszervatórium megépítéséhez. Itt helyezte el, az 1844-ben Párizsban vett, platinából készült méterrudat, kilogrammot és liter-mintapéldányt, amelyek 1900-ig etalonnak számítottak; azaz Magyarországon először a gróf bicskei birtokán volt hivatalos méterrúd, kilogramm és liter, továbbá itt voltak először a legkorszerűbb csillagászati műszerek is, jóllehet az időközben kitört forradalom miatt az obszervatórium nem kezdhette meg működését!) Testvérével, hg. Batthyány Gusztávval és gr. Károlyi Lajossal együtt felállította a Klauzál Gábor irányítása alatt működött rohonci gazdasági tanintézetet (az első magyar tannyelvű gazdasági intézetet, 1839–1840). A forradalom és szabadságharc idején Baranya vm. főispánjaként toborozta a honvédséget, szervezte a nemzetőrséget, maga is címzetes nemzetőr ezredesként harcolt a délvidéki harcokban. Mohácson népfelkelést szervezett, és csapataival több ütközetben megtisztította a Duna–Dráva szögét Jellasics utóvédként hátrahagyott csapataitól, majd önkénteseivel bevonult az eszéki várba (1848. okt. 22.) a várparancsnok Jovics Istvánnal szemben biztosította a várőrség magyar alkotmányhoz való hűségét. A Délvidék kormánybiztosaként határozott intézkedéseivel megalapozta Perczel Mór bácskai harctéri sikereit, maga személyesen is részt vett a szőregszentiványi ütközetben (1849. márc. 22.). – Batthyány Kázmér volt az első Batthyány gróf, aki Bicskén élt, és a települést tudatosan fejlesztve, a Batthyány-birtokok központi irányítását innen valósította meg. Nevéhez fűződik a klasszicista stílusú családi mauzóleum kialakításának megkezdése (amit majd a család egy későbbi, távoli rokona, a festőművész Batthyány Gyula fejezett be). Az obszervatórium közelébe egy ún. Hegyi-kastélyt is kialakított, ahol a csillagászok lakóházai voltak. A szabadságharcban játszott szerepe miatt távollétében jelképesen felakasztották (1851. szept. 22-én, a pesti Újépület mögötti vesztőhelyen). Minden vagyonát – köztük az 1 376 903 forint értékű, öt gazdaságból és az erdészetből álló 18 548 hold bicskei birtokát és a kastélyt zár alá helyezték (1849), majd elkobozták (1852). Párizsban hunyt el, a montmartre-i temetőben nyugodott. Születésének 180. évfordulóján hazahozták földi maradványait, s a siklósi vár kápolnájának családi kriptájában helyezték örök nyugalomra (1987. júl. 6-án). Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben).

Emlékezet

Halálának 140. évfordulóján a bicskei kastély dísztermében, emlékülés keretében leplezték le bronz domborművét (Domonkos Béla szobrászművész alkotása, 1994). Korábban, Siklós tartottak tiszteletére emlékkonferenciát és ünnepségsorozatot (1981. márc. 14-én és 1987. jún. 4–6-án.). Batthyány Kázmér tulajdonában voltak nagy kiterjedésű kisbéri birtokok is. Emigrációja idején kisbéri birtokát is elkobozták; Ferenc József császár itt alapította meg a később híressé vált kisbéri királyi ménest (1853- ban). Róla nevezték el az 1946-ban alapított kisbéri Batthyány Kázmér Kórház és Rendelőintézetet, a siklósi 2. sz. iskola fennállásának 10. évfordulóján felvette Batthyány Kázmér nevét (Batthyány Kázmér Általános Iskola, 1981-től). Kisbéren, a róla elnevezett Batthyány téren bronz és mészkő mellszobra is látható (Krisztiáni Sándor alkotása, 2000). A siklósi várárokban szintén megtekinthető mészkő mellszobra (Csíkszentmihályi Róbert alkotása, 1971). A szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium 1992. jún. 5-én vette fel a gróf nevét (az iskola címerén családi jóváhagyással a Batthyány-címer és a család jelmondat [Fidelitate et fortitudine! = Hűséggel és bátorsággal] is szerepelhet). Védegyleti beszédei az 1840-es években, kéziratban, ill. litográfiákban terjedtek, valamint közzétette a részben általa szerkesztett alapszabályokat és összefoglalta az egyesület történetét. Írásaiban gazdasági nézeteit fejtette ki a robottal, az örökváltsággal és egyéb aktuális problémákkal kapcsolatban. Kisebb cikkeit, beszédeit részletekben a Magyar Szózatok közölte (Hamburgban jelenhetett meg, 1847-ben). Arcképét a Magyarország képekben II. kötete (1868) és a Vasárnapi Ujság közölte (1868). Néhány, a forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos mozgósító aprónyomtatványát, plakátját és kormánybiztosi rendeletét a szegedi Somogyi Könyvtár őrzi.

Főbb művei

F. m.: Az Országos Védegyesület alapszabályai és alakulásának rövid leírása. Összeáll. Tóth Lőrinczcel. (Pest, 1844)
Das ungarische Schutzverein. (Leipzig, 1845)
Robot és dézsma erkölcsi és anyagi, mező- és státusgazdasági tekintetben. (Pest, 1845)
Magyar szózatok. Többekkel. (Hamburg, 1847).

Irodalom

Irod.: Gr. B. K. levéltára. (Századok, 1875)
Tóth Lőrincz: B. K. és emlékiratai. (Budapesti Szemle, 1893)
Hegyesi Márton: Gr. B. K. a függetlenségi nyilatkozatról. (Történelmi Lapok, 1893)
Pivány Jenő: Damburghy követ úr. B. K. egy ismeretlen levelével. (Honismeret, 1980)
Krisztián Béla: B. K. emlékére. (Honismeret, 1983)
Balázs László: B. K. közéleti tevékenysége. (MTA Pécsi Akadémiai Bizottság–Veszprémi Akadémiai Bizottság Értesítője, 1978)
B. K. emlékére. A siklósi tudományos konferencia előadásai. Szerk. Füzes Miklós. (Siklós, 1982)
B. K. és a Magyar Védegylet. Szerk., az előszót írta Füzes Miklós. (Pannónia Könyvek. Pécs, 1987)
B. K. emlékére. A Siklóson rendezett ünnepségsorozat és tudományos konferencia előadásai. Szerk. Perics Péter. (Siklós, 1988)
Füzes Miklós: B. K. hazaérkezett. (Levéltári Szemle, 1988)
Füzes Miklós: B. K. Kismonográfia. (Magyar História. Életrajzok. Bp., 1990)
Hegedűs Pál–Bódai József: Az 1848–1849-es szabadságharc és következményei Kisbér környékén. (Limes, 1993)
Csepregi Klára: „Mindenkor tettre és áldozatra kész.” Száznegyven éve halt meg gr. B. K. (Magyar Felsőoktatás, 1994)
Bezerédy Győző: Mohács az 1848–1849-es események idején. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1996/97)
Rabár Ferenc, ifj.: Az eszéki vár 1848–1849-ben. (Életünk, 1998)
Sulyok Kálmán: A kisbéri mecénás. Kossuth külügyminisztere. Történelmi dráma 3 felvonásban. (Bp., 1998)
Füzes Miklós: B. K. gróf dilemmája. A magyar külpolitika alternatívái 1849 április–júliusában. – Cserna Antal: B. K. baranyai és Sztankovánszky Imre tolnai főispán-kormánybiztosok levelezése. 1848. szept. 25.–1849. febr. 3. (Baranya [folyóirat], 1998)
Gr. B. K. életrajz és bibliográfia. Szerk. Horváth Eszter és Kerekes Imre. A bevezető tanulmányt Füzes Miklós írta. (Pécs, 2004)
Füzes Miklós: B. K., Siklós „várura”. (Honismeret, 2005)
Rabár Ferenc, ifj.: B. K., az északi vár kormánybiztosa. – Csorba László: B. K. – emigrációban. – Horváth Eszter: B. K. a történeti irodalomban. Válogatott bibliográfia. – Srsan, Stjepan: Az eszéki vár és B. K. 1848/49-ben. – Pálmány Béla: B. K. gróf és az 1848- as népképviseleti választások. – Veliky János: B. K., a Védegylet élén. – Völgyesi Orsolya: B. K. az 1839/40-es és az 1843/44-es országgyűlési választásokon. – Ódor Imre: A reformkori Baranya politikai arculatának változásai: B. K. gróf az ellenzék élén. (Baranyai történelmi közlemények, 2005)
Gr. B. K. emlékezete. Szerk. Ódor Imre, Rozs András. Ford. Figura Krisztina, Jukic, Zita. (Baranyai történeti közlemények. 1. Pécs, 2006)
Dokumentumok gr. B. K. közéleti tevékenységéről. A dokumentumokat vál., a bevezető tanulmányt írta, a kötetet szerk. Füzes Miklós. Ford. Figura Krisztina. (Tanulmányok és források Baranya megye történetéből. 14. Pécs, 2006)
Veliky János: Hogyan polgárosodott a magyar arisztokrácia? B. K. társadalmi és politikai szerepkörei. (Századok, 2006)
Rozs András: B. K. életútjának néhány állomásáról. (Honismeret, 2006)
Ódor Imre: A „tékozló másodhegedűs”. B. K. gróf pályaképéhez. (Levéltári Szemle, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője