Batthyány-Strattmann László
Batthyány-Strattmann László

2020. október 30. Péntek

Batthyány-Strattmann László, németújvári hg.

orvos, szemész

Névváltozatok

1915-ig gr. Batthyány László

Születési adatok

1870. október 28.

Dunakiliti, Moson vármegye

Halálozási adatok

1931. január 22.

Bécs


Család

Sz: Batthyány József (1836–1897) nagybirtokos, Batthyány Lujza (1843–1882). Apja elhagyta családját, evangélikus hitre tért. Tizennégyen (!) voltak testvérek, ebből tizenegy érte meg a felnőttkort. F: 1898-tól gr. Coreth Mária (1874–1951) palotahölgy, csillagkeresztes hölgy. Tizenegy gyermeke született, közülük Batthyány-Strattmann Ödön, ifj. (1900–1921) ferences szerzetes, Batthyány-Strattmann László, ifj. (1904–1966) mérnök, aranygyapjas lovag, Vas vm. örökös főispánja és Batthyány Károly (1918–) orvos, a Montevideói Egyetem (Uruguay) egyetemi tanára.

Iskola

Gyermekéveit Dunakilitin töltötte, később Pozsonyban éltek, majd végleg Köpcsényben (= Kittsee, Burgenland) telepedtek le. A kalksburgi (bécsi) jezsuita intézetben, majd a kalocsai jezsuita gimnáziumban tanult; Kalocsán tanára a híres jezsuita csillagász Fényi Gyula volt, neki köszönhette a természettudományok iránti szeretetét. Kalocsán éretts. (1889), a Bécsi Gazdasági Főiskolán tanult (1889–1890), huszár önkéntesként szolgált (1890–1892). A bécsi tudományegyetemen kémiából bölcsészdoktori okl. (1896), majd orvosdoktori okl. is szerzett, egyúttal sebész orvosi és szülészmesteri vizsgát is tett (1900), végül szemorvosi képesítést is szerzett (1906). Az MTA tagja (ig.: 1915. okt. 8.; t.: 1917. máj. 3.).

Életút

Tanulmányai befejezése után visszatért birtokára (1900), Köpcsényben 24 ágyas szemkórházat alapított (1901), itt és naponkénti rendelésein a szegényeket ingyen kezelte és gyógyította, s megfelelő anyagi és lelki támogatásukról is gondoskodott. A kórház ápoló-főnöknője felesége, gr. Coreth Mária Terézia volt. Köpcsény Ausztriához csatolása után Körmenden, a kastélyában állította fel kórházát (1920), amelynek fenntartása birtokai jövedelmének kb. kétharmadát emésztette fel. Feleségével és fiával, Ödönnel belépett a ferences harmad rendbe, de fogadalmat nem tett, hogy kötöttségek nélkül folytathassa jótékonykodását. A köpcsényi kórház bármelyik fővárosi klinikával felvette a versenyt: a kórházban villanyvilágítás, távbeszélő, röntgen, boncterem és orvosi lakás is volt, vincés nővérek látták el az ápolónői szolgálatot. Már 1902-től végzett szemműtéteket, így nemsokára az egész környék szembetegei hozzá áramlottak. Annyira megnövekedett a köpcsényi kórház forgalma, hogy a MÁV 1903-ban Királyhidáról Pozsony felé egy hajnali vonatot is indított, amelyet „kórházvonatnak” nevezett el a helyi zsargon. Kórházi naplója szerint a fiatal orvos szinte kizárólag a legszegényebbeket gyógyította, azokat, akik egyébként mindenféle orvosi ellátás nélkül maradtak volna vagy utolsó fillérjük is ráment volna a gyógykezelésre. Szakmai érdeklődése elsősorban a szem- és a tüdőbetegségek gyógyítása felé fordította. A század eleji szanatóriumi mozgalmak egyik elindítója, ösztönzője és anyagi támogatója volt. Kezdeményezésére jött létre a körmendi TBC-gondozó, amelyet külön alapítványokkal élete végéig támogatott. Nevéhez fűződik a Pirquet-oltás (a tuberkulózis korai felismerését elősegítő, a bőr speciális bőrreakcióját kiváltó oltás) magyarországi bevezetése. Az I. vh. idején a köpcsényi kórház vezetése mellett körorvosi feladatokat is ellátott, míg felesége óvodát alapított hadiárvák és szegény családok gyermekei számára. Kórházát ekkor emeletráépítéssel 120 ágyasra bővítette, hogy minél több sebesült katonát elláthasson benne. Id. hg. Batthyány-Strattmann Ödön (1826–1914), Batthyány-Strattmann László egyik nagybátyja nagylelkű telekadománya tette lehetővé, hogy 1900-ban a kor igényeinek megfelelő közkórház nyíljon Körmenden. Mivel nagybátyja 1914-ben utód nélkül halt meg, Lászlóra szállt a kettős név és a hercegi cím. Az összeomlás után hg. Batthyány-Strattmann László nem kívánt tovább Ausztriában praktizálni, köpcsényi kórházát harminc évre átadta az újonnan kialakított burgenlandi tartománynak. Teljesen Körmenden kívánt berendezkedni, az örökségként hozzákerült körmendi kórházban, ahol elsősorban szembetegeket gyógyított. Átalakította a közkórházat, a rendelőt a kastély főépületében rendezte be, s az új szemkórházban gyakorlatilag éjjel-nappal gyógyított. Az utókor a szegények hercegének, mert szinte kizárólag csak szegényeket gyógyított. Birtokai jövedelmének kétharmadát gyógyításra fordította: a legszegényebb betegeket az ingyenes kezelésen túl még gyógyszerrel, szemüveggel is ellátta, sokszor az útiköltségüket is maga állta. Betegeiről pontos naplót vezetett, ami orvosszociológiailag rendkívül értékes. Azon kívül, hogy szinte minden esetét pontosan feljegyezte, a legrászorultabbakat anyagi körülményeik alapján különböző kategóriákba sorolta: az I. osztályba a legszegényebbek, a II. osztályba az egyszerűen csak szegények, a III. osztályba az alkalmilag támogatottak kerültek; ezen kívül még nyomon követte a szegényházi szegények és gyermekeik sorsát is. Működése során szinte minden évben a betegforgalom elérte az 5000 főt, ill. pályafutása során több mint 20 000 szemműtétet végzett, ez egyedülállóan magas szám volt akkoriban. Utoljára 1929. nov. 7-én operált (kilenc szürkehályogot egymás után!), majd másfél évig küszködött a gyógyíthatatlan betegséggel. Bécsben, a Löwe Szanatóriumban hunyt el, az Alser-templomban ravatalozták fel, Körmenden három napon át vonultak el a ravatala előtt a betegei. Jan. 27-én Németújvárott (= Güssing, Burgenland), a Batthyány-család kriptájában helyezték örök nyugalomra. A bécsi egyházmegye 1944. aug. 1-jén, a szombathelyi egyházmegye 1944. aug. 30-án kezdte meg boldoggá avatását; végül hosszas procedúra után, 2003. márc. 23-án boldoggá avatták (emléknapjává jan. 22.-t tették meg; a Szentatya az új boldog liturgikus ünneplését nemcsak a kismartoni és a szombathelyi egyházmegyékben, de egész Magyarországon engedélyezte).

Emlékezet

Róla nevezték el a körmendi Batthyány-Strattmann László Múzeumot (2004-ben). A múzeum gyűjti Körmend városára és a városhoz tartozó uradalmak történetére vonatkozó iratokon és tárgyi emlékeken kívül a Batthyány család és természetesen a névadóra vonatkozó dokumentumokat. A múzeumban ez utóbbi gyűjtést segíti a néhány éve kialakított Batthyány Archívum is. A Népjóléti Minisztérium 1992-ben alapította meg a Batthyány-Strattmann László-díjat. A díjat azok vehetik át, akik hozzájárultak a magyar nép egészségügyi és szociális, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi ellátásának fejlesztéséhez. Átadására évente, a névadó születésének évfordulóján kerül sor (okt. 28-án). A Győr-Sopron Megyei Közgyűlés is alapított egy Batthyány-Strattmann László-díjat. Ezt a díjat azok kapják, akik a megye szociális és gyermekvédelmi ellátásában alkottak maradandót (először 1999?-ben adták át). Nevét vette fel még – többek között a Batthyány-Strattmann László Egészségügyi Szakközépiskola (korábban Kállai Éva Egészségügyi Szakközépiskola, 1990. okt. 28-án; jelenleg: Batthyány- Strattmann László Szakképző Iskola és Gimnázium) és a Vakok Batthyány László Gyermekotthona (a Szent Anna Otthon jogutódjaként, 1991-ben), valamint a bp.-i I. kerületi Batthyány-Strattmann László Idősek Akadémiája (1997-ben).

Elismertség

Az Aranygyapjas-rend lovagja (1916), a pápai aranysarkantyús rend vitéze. Vas vm. örökös főispánja. A Főrendiház (1899–1918) és a Felsőház örökös tagja (1926–1931).

Főbb művei

F. m.: Hűen mindhalálig. Imádságos füzet a tisztítótűzben szenvedő lelkekért. (?, 1914)
In memoriam Patris Weiser, S. J. Von seinem dankbaren Schüler. (?, 1918)
gr. Batthyány Ödön emlékezetére. (Szombathely, 1924
2. kiad. 1925
3. kiad. 1928)
Nyisd fel a szemeidet és láss! Kalauz az egész életre. (Szombathely, 1924
3. kiad. 1928
németül: 1924)
Tizenkét kórtörténet. (Bp., 1990)
Részletek B.-S. L. 1926-ban írt naplójából. (Körmend, 1997
2. kiad. 2002).

Irodalom

Irod.: Baradlai János: B.-S. L. herceg. (Bp., 1931)
Pálffy Erzsébet: B.-S. L. ferences herceg, a szegények barátja. (Bp., 1931)
Szontagh Jenő: Az orvos herceg. Emlékezés B.-S. L. hercegre. (I. Ferenc József korából. Bp., 1934)
Csávossy Elemér: Cikkelyek, melyek Isten szolgája, B.-S. L. herceg boldoggá- és szentté avatási ügye folyamán bizonyításra kerültek. (Bp., 1944)
Szemerjay Kovács Dénesné: B.-S. L. herceg. (Bp., 1946)
A szegények orvosa: B. S. L. Németből ford., a bevezetést írta Kardos Klára. (Eisenstadt, 1978
2. kiad. 1982
3. kiad. 1987)
Kővári Károly: Szentéletű orvosok. (Hamilton, 1982)
Puskely Mária: Nyisd fel szemeidet és láss! 1 db beragasztott képpel. (Bécs, 1986
2. kiad. 1988
új kiad. 2003
németül: Öffne deine Augen und sich! Eisenstadt, 1983)
Kroyer, Rudolf: Ladislaus B.-S. Ein Leben im Dienste Gottes und der Menschen. (Eisenstadt, 1986)
Servo di Dio: Ladislao B.-S., medico. Cenni biografici. (Eisenstadt, 1987)
Klemm Nándor: Csak eszköz vagyok… B.-S. L. élete. (Szombathely, 1987
2. kiad. 1989)
Tibola Imre: Legendát suttognak egymásnak a bástyák. Misztériumjáték Batthyány László életéből. Összeáll. Unger Ilonával. (Bp., 1987)
Fazekas Edéné: Adalékok Körmend egészségügyéhez, különös tekintettel B.-S. L. életére és munkásságára. Szakdolgozat. (Szombathely, 1988)
Tibola Imre: Szent kilenced B.-S. L. közbenjárásáért. A képeket Kőrössy Ilona rajzolta. (Szombathely, 1988)
Vermes Péter: Szegények hercege. B.-S. L. (Bp., 1989
2. kiad. 1991)
B.-S. L., a hit nagy tanúja. Összeáll. Gyürki László. (Körmend, 1989)
Gyürki László: B.-S. L. (Vasi Szemle, 1990)
Dr. B.-S. L. élete képekben, dokumentumokban, történelmi mozaikkal. Összeáll. Puskely Mária. (Bp., 1991
2. jav. kiad. 2003)
Domonkos János: B.-S. L. herceg. A szegények orvosa. (Szombathely, 1991)
Úton hazafelé. B.-S. L. életének utolsó 14 hónapja a bécsi Löwe Szanatóriumban, ahogy erről Blanka leányának naplófeljegyzései tudósítanak. Sajtó alá rend. Tibola Imre. (Szombathely, 1991)
Gyürki László: B.-S L., a szegények orvosa. (Új misszió, 1993)
Gyürki László: Az „okos sáfár”, a szegények atyja. (Új misszió, 1993)
Szállási Árpád: A Batthyány-család orvostörténeti szerepe. (Orvosi Hetilap, 1994. 12.)
Furcsik György: Isten szolgája – B.-S. L. A szent herceg, a szegények orvosa. (Bp., 2000)
Puskely Mária: B.-S. L. Dokumentált életrajz. (Bp., 2001
2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2003)
Vermes Péter: Szegények hercege. B.-S. L. Részletekkel B.-S. L. naplójából. (Új jav. és átd. kiad. Bp., 2002)
Kapronczay Károly: B.-S. L. (Valóság, 2003)
Széll Kálmán: B.-S. L. herceg, az orvos. (Vasi Szemle, 2003)
Széll Kálmán: B.-S. L. herceg, a „szegények orvosa”. (Orvosi Hetilap, 2003. 19.)
Tekulics Péter: „A szegények orvosa.” B.-S. L. (Gyermekgyógyászat, 2004)
Boncz Imre: B.-S. L., a ferences herceg-orvos. (Kórház, 2004)
Szállási Árpád: B.-S. L. numizmatikai megjelenítése. (Orvosi Hetilap, 2004. 30.)
Gyürki László: Coreth Mária Terézia, B.-S. L. hitvese. Fotók Jámborfi Tamás. (Testis temporis. 13. Körmend, 2005)
Mayer-Skumanz, Lene: Boldog Batthyány kincsei. Történetek a boldoggá avatott szegények orvosa, B.-S. L. életéből. Ford. Unger Ilona. (Szombathely, 2006)
Szabó Tamás József: Ember, keresztény, orvos. B.-S. L. portréja. (Partes populorum minores alienigenae, 2008)
Tibola Imre: B.-S. L. életének utolsó 14 hónapja. B.-S. L. írásaival, B.-S. Blanka naplójának részleteivel. (2. jav. kiad. Szombathely, 2010).

Megjegyzések

Gulyás II.: téves halálozási nap jan. 23.!; Magyar Katolikus Lexikon, I.: téves halálozási év 1921!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013