Bauer Rudolf
Bauer Rudolf

2024. szeptember 7. Szombat

Bauer Rudolf

atléta, diszkoszvető

Névváltozatok

Bauer Rezső 

Születési adatok

1879. január 2.

Budapest

Halálozási adatok

1932. november 9.

Sósér, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye


Család

Családja bajorországi eredetű, legrégibb ismert ősei vízimolnárok voltak. Nagyapja: Bauer Mihály (1794–1854) szobrász, festőművész. Sz: Bauer János (†1886), Gräfl Erzsébet. Unokatestvére: Balatoni (Gräfl) Károly (1878–1945) és Gräfl Ödön (1877–1972) úszók. F: Berky Jolán (1887–1973). Leánya: Misley Károlyné Berky (Bauer) Katalin és Simigh Tamásné Berky (Bauer) Jolán; fia: Berky (Bauer) Rudolf. Unokája: Misley Károly politikus, diplomata, a Magyar Köztársaság Buenos Aires-i volt nagykövete. 

Iskola

A budapesti IX. kerületi (Ferencváros) Bakáts téri elemi iskolában tanult, a budapesti IV. kerületi (Belváros) községi főreáliskolában éretts. (1897), a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott (1897–1898), a magyaróvári gazdasági akadémián tanult (1898–1901), gazda okl. szerzett (1901). Az I. világháborúban a m. kir. pécsi 19. népfelkelő gyalogezred 10. százada századparancsnokaként harcolt (főhadnagyi, majd századosi rangban, 1914–1918). 

Életút

A Budapesti Torna Club (BTC) atlétája, birkózója, evezőse, labdarúgója (1895–1898), a Magyar-Óvári Gazdasági Akadémiai AC (MOGAAC) dobóatlétája (1898–1900), a Pannónia Evezős Club evezőse (1901–1903). 

Atlétikában olimpiai bajnok (1900: diszkoszvetés, 36,04 méter). Első diszkoszvető versenyén 26 méter 30 centimétert ért el (1896: Siófok), majd megnyerte az első nem hivatalos diszkoszvető magyar bajnokságot (1897: 30,50 méter). Győzött Pozsonyban (1899: 31,20 méter), ill. nem hivatalos országos csúcsot állított fel (1900: 33,21 méter). Bauer Rudolf az első magyar atlétikai olimpiai bajnok, aki a kor mára már teljesen elfeledett sporteszközével, a füleslabdával gyakorolva kialakította a modern fordulásos diszkoszvető mozgást. Olimpiai győzelme után nem indult több atlétikai versenyen. A BTC első labdarúgócsapatának tagja (1897–1898). Jóllehet Budapesten is volt egy lakása, visszavonulása után haláláig sóséri birtokán gazdálkodott. 

Emlékezet

Olimpiai bajnoki aranyérem helyett egy ezüst cukortartót kapott, amelyet leszármazottai ma is őriznek. 1918-ban, 237 500 koronáért Budapesten, a Ferencvárosban (IX. kerület Kinizsi u. 31.) lakást vásárolt. A házat a IX. kerületi önkormányzat ún. helyi védettség alá helyezte. A ház utcai falán, olimpiai bajnoki címének 100. évfordulóján gránit–bronz emléktáblát helyeztek el (2000. júl. 15.-én, Dinyés László alkotása). Ugyanezen a napon Mosonmagyaróvárott is emléktáblát helyeztek el, ill. róla nevezték el a helyi sportcsarnokot. Mosonmagyaróvárott utca is őrzi emlékét ahol újabb emléktábláját is felavatták (2009. máj. 8-án, szintén Dinyés László alkotása). A budapesti Kerepesi úti temetőben, családi sírboltban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). – Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Bauer Rudolf-díjat alapított azoknak, akik a megye testnevelésében és sportmozgalmában kiemelkedő teljesítményt nyújtottak (1998-ban; először 1999-ben adták át). Salgótarjánban sportegyesület őrzi emlékét (Bauer Rudolf Nógrád Megyei Dobóklub).

Irodalom

Irod.: Syposs Zoltán: A diszkoszvető. (Ez a szép játék. Arcok a magyar sport történetéből. Bp., 1976)
Kozák Péter: Az első magyar atlétikai olimpiai bajnok. (Atlétika, 1993)
Dinyés László: Egy pesti ház története. (Ferencvárosi Kalendárium. 2008. Bp., 2007)
Rózsahegyi László: Magyar olimpiai lexikon. 1896–2008. (Bp., 2009) Kő András: Piruettes dobó. (Magyar Nemzet, 2010. jan. 12.) Dinyés László: B. R., az olimpiai bajnok atléta és a „lovagias magyar tiszt.“ (nagyhaboru.blog.hu, 2012. aug. 9.). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője