Bay Béla
Bay Béla

2022. szeptember 27. Kedd

Bay Béla, ludányi

edző, tőrvívó, párbajtőrvívó

Születési adatok

1907. február 8.

Szinérváralja, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1999. július 25.

Budapest


Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtud. doktori okl. (1937), a SPOTI-n vívómesteri okl. szerzett, vívó mesteredző (1961).

Életút

A Magyar Vívó Szövetség (MVSZ) tanácstagja, alelnöke (1938–1944). A magyar vívómesterképzés újraindítója és első vezetője (1945 után). A magyar párbajtőrstílus és -iskola kidolgozója. A londoni olimpián a magyar vívócsapat vezetője (1948), a magyar vívóválogatott edzője, szövetségi kapitánya (1951–1961 és 1968–1976). A Budapesti Lokomotív, a Budapesti Törekvés, ill. a BVSC vezetőedzője (1951–1976); közben a TF c. főisk. docense, majd c. főisk. tanára (1961–1969). A Szatmári SE (1924–1927), a BEAC (1927–1947), a Budapesti Haladás vívója (1948–1951); mindhárom fegyvernemben versenyzett. Olimpiai résztvevő (1936, 1948); Eb 3. (1935: tőrcsapat); főiskolai vb 2. (1933: kardcsapat, tőrcsapat, párbajtőrcsapat); hatszoros magyar bajnok (1936, 1947: tőr egyéni; 1935, 1937: párbajtőr egyéni; 1941, 1944: párbajtőrcsapat). Mindhárom fegyvernemben válogatott (1933–1948). A Magyar Vadászok Szövetsége alelnöke (1947–1949). A Tuskósi (Somogy m.) Vadásztársaság alapító tagja.

Emlékezet

Emlékére az Ifjúsági és Sportminisztérium Bay Béla-díjat alapított (kiemelkedő edzői vagy nevelői tevékenység elismeréséért, 2000).

Elismerés

Toldi Miklós-díj, Sportszerűségi Díj (1989), Magyar Olimpiai Érdemrend (1992), Magyar Örökség Díj (1997).

Főbb művei

F. m.: Tőr- és párbajtőrvívás. Összeáll. Rerrich Bélával, Tilli Endrével. (Bp., 1953)
Páston és páston kívül. L. Réti Annával. (Bp., 1979).

Irodalom

Irod.: A vívók apostola és a vadászat szerelmese. B. B. B. B.-val készült interjúkötet. Összeáll. Kovács Dénes. (Bp., 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője