Család

Sz: Bayer József. Fia: Bayer Antal, ifj. (1893–1945); unokája: Bayer István (1923–) gyógyszerészek. F: 1892-től Báthory Etelka, Báthory István (1835–1901) IX. kerületi tisztiorvos leánya. A család Csehországból, Dobranból származott. Iskoláit Pilzenben végezte.

Iskola

A bécsi tudományegyetemen gyógyszerészmesteri okl. szerzett (1884).

Életút

Prágában gyógyszertári gyakornok (Todor Sevcik gyógyszertárában, 1877–1880), a bécsi Salvator Gyógyszertár gyógyszerészsegéde (1884–1888). Hazatérése után előbb nagybátyja, Bayer Arnold Angyalhoz címzett gyógyszertárában gyakornok, majd Budapesten átvette a Vörös Kereszt Patikát (1888-tól), később gyógyszertári laboratóriumát Bayer és Társa Gyógyszerkészítmények Gyárává fejlesztette (1896-tól), utóbb illatszergyárat is alapított (Bayer és Társa Gyógyszer és Illatszergyár, 1900-tól). Budapest székesfőváros törvényhatóságának tagja (1905-től), országgyűlési pótképviselő (Egységes Párt, 1926). A Vörös Kereszt patika, a későbbi Semmelweis Gyógyszertár Pest egyik híres gyógyszertára volt, a Terézvárosban (VI. kerület), az Andrássy út 84. szám alatt működött. Schwarzmayer János alapította 1881-ben, tőle vette meg Bayer Antal 1888-ban. Készítményei Európa-szerte elismertek voltak; a londoni és a párizsi (1900) világkiállításon aranyérmet szereztek. Magyarországon először hozott forgalomba ampullázott gyógyszereket.

Elismertség

A Magyarországi Gyógyszerészek Egyesülete elnöke (1905–1920). A Budapesti Gyógyszerész Egyesület pénztárosa, választmányi tagja, alelnöke (1890-től). A Gyógyszerészek Jóléti Alapjának elnöke, a bp.-i gyógyszerészgyakornoki vizsgák vizsgabiztosa, az egyetemi gyógyszerészvizsgák kormánybiztosa. Az Országos Közegészségügyi Tanács rk. tagja.

Szerkesztés

A Gyógyszerészi Folyóirat szerkesztője (1912-től). Szakcikkei a fentin kívül még a Gyógyszerészi Hetilapban jelentek meg.