Béber László
Béber László

2022. január 18. Kedd

Béber László

újságíró, helytörténész

Születési adatok

1899. december 5.

Debrecen

Halálozási adatok

1974. október 16.

Debrecen


Család

Sz: Béber Károly, Szigetközi Mária.

Iskola

A Debreceni Református Kollégiumban éretts. (1918), a debreceni (1918 és 1919–1921), ill. a bp.-i tudományegyetem magyar– német szakos hallgatója (1919), anyagi gondjai miatt azonban tanulmányait abbahagyta (1921).

Életút

Az I. vh.-ban az olasz fronton harcolt (1917–1918), az összeomlás után Debrecenben újságíró: a Hajdúföld (1921–1923), a Debreceni Független Ujság (1923–1938), a Tiszántúli Független Ujság segédszerkesztője (1938–1941), a Tiszántúl szerkesztője (1941–1942). A debreceni színháznál Horváth Árpád igazgató munkatársa; tanácsadó, dramaturg, ill. a színház ún. művészeti és adminisztratív főtitkára (1942–1944 és 1946); közben a II. vh. végén behívták katonának (1944), hadifogságba esett (1945), visszatért Debrecenbe (1946). A II. vh. után a debreceni Néplap szerkesztője (1946–1948), miután állásából elbocsátották (1948), magántanításból élt (1948–1950). A Debreceni Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat adminisztrátora (1950–1951), a Kelet- magyarországi Üzemélelmezési Vállalat alkalmazottja, igazgatóhelyettese (1951–1953), a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár módszertani és hálózati csoportvezetője, igazgatóhelyettese (1953–1960). A debreceni Bocskai FC labdarúgócsapatának kapitánya, utóbb a klub igazgatója (1928–1944). Színikritikákat, irodalmi, művészeti, helytörténeti és művelődéstörténeti cikkeket írt. Jelentősek Debrecen történetével kapcsolatos dolgozatai.

Szerkesztés

Az I. vh. után Debrecenben újságíró: a Hajdúföld (1921–1923), a Debreceni Független Ujság (1923–1938), a Tiszántúli Független Ujság segédszerkesztője (1938–1941), a Tiszántúl szerkesztője (1941–1942). A II. vh. után a debreceni Néplap szerkesztője (1946–1948), a forradalom idején a Hajdú-Bihari Napló munkatársa (1956. okt.–nov.).

Főbb művei

F. m.: Nehéz átmenet a békébe. 1919–1936. – Bátor kísérlet: Horváth Árpád korszaka. 1936–1944. (A debreceni színészet története. Szerk. Katona Ferenc. Debrecen, 1976)
Debreceni érdekességek. Vál. írások Debrecen múltjából. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Bényei József. (Debrecen, 1977).

Irodalom

Irod.: Bényei József: B. L. (Debreceni érdekességek. Debrecen, 1977).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője