Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1907), Budapesten ügyvédi vizsgát tett (1910), a dologi és kötelmi jog (1946) és a magyar magánjog egésze tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947). Az állam- és jogtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), a jogi tudományok doktora (1957).

Életút

Budapesten ügyvéd (1910–1944); közben a zsidótörvények miatt nem folytathatott ügyvédi gyakorlatot (1940–1944), majd a bp.-i Ügyvédi Kamarából is törölték (1944. máj.). Az ország német megszállása után Horthy-ligetre internálták (1944. ápr.–aug.), a nyilas uralom idején sáncásásra kényszerített munkaszolgálatos (1944). A Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE ÁJTK-n a dologi és kötelmi jog (1946–1950), a magyar magánjog egésze magántanára (1947–1949) és a Polgári Eljárásjogi Tanszék előadó tanára (1949–1950); c. ny. rk. tanár (1947–1949), ny. rk. tanár (1950–1951), ny. r. tanár (1951–1952), egy. tanár (1952–1960) és a Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék vezetője (1957–1960). Az Országos Polgári Radikális Párt elnökségi tagja (1914-től), a Galilei Kör tagja. Kereskedelmi joggal és a magánjog egyéb kérdéseivel fogl. Az utolsó magyar esetjogász; a gyakorlatból kiindulva jutott el újszerű elméleti következtetésekhez.

Elismertség

Az Egységes Bírói és Ügyvédi Vizsgálóbizottság tagja (1929–1931), elnökhelyettese (1945–1949), a bp.-i Kereskedelmi Testület főtitkára. A Magyar Jogászegylet igazgató-választmányának tagja és vezetője.

Elismerés

A Magyar Jogászegylet Pályadíja (1910).

Szerkesztés

A Polgári Jog c. folyóirat szerkesztője (Varannai Istvánnal, 1925–1939). A Jogtudományi Közlöny szerkesztőbizottságának tagja és elnökhelyettese (1945-től).