Bécsy Tamás
Bécsy Tamás

2020. október 30. Péntek

Bécsy Tamás

irodalomtörténész, esztéta

Születési adatok

1928. augusztus 28.

Budapest

Halálozási adatok

2006. október 26.

Budapest


Család

Sz: Bécsy Bertalan, Litassy Sarolta. F: Futaky Hajna. Leánya: Bécsy Ágnes (1953–) irodalomtörténész.

Iskola

Iskoláit Esztergomban, Gödöllőn és Makón végezte, Makón éretts. (1947). A Szegedi Tudományegyetemen történelem–magyar szakos tanári okl. szerzett (1952), a JATE BTK-n doktorált (1969), az irodalomtudományok kandidátusa (1972), doktora (1979).

Életút

A győri Kisfaludy Színház (1951–1952), a Pécsi Nemzeti Színház dramaturgja (1952–1954), a pécsbányatelepi általános iskola (1954–1960), a pécsi Nagy Lajos Gimnázium tanára (1960–1972) és a pécsi városi középiskolák magyar szakos szakfelügyelője (1969–1972); közben Angliában az ókori egyiptomi és sumér misztériumdrámákat kutatta, és a londoni egyetemen drámaelméletet tanult (1967). A Pécsi Tanárképző Főiskola főisk. docense (1973–1978), az ELTE BTK Világirodalmi Tanszék egy. docense (1978– 1982), egy. tanára (1982. júl. 1.–1998. aug. 29.) és a Tanszék vezetője (1990–1994), egyúttal a pécsi JPTE-n a Művészettudományi Intézet alapító igazgatója (1980–1991) és a Veszprémi Egyetem Színháztudományi Tanszék alapító tanszékvezető egy. tanára is (1994–1998). A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban irodalmi színpadot vezetett (1961–1972); amely a kétévenként tartott Helikon Ünnepségeken háromszor is aranyérmet szerzett (1964, 1967 és 1969). Létrehozta a TIT Baranya megyei szervezete keretében a Zsebszínházat (1961), amely később a Baranya Megyei Művelődési Központ Pinceszínházaként működött (1964-től). Tudományos pályafutása kezdetén 20. sz.-i magyar lírával fogl., majd érdeklődése a drámairodalom, ill. -elmélet és a színház felé fordult. A világ drámairodalmának megismerése után újfajta, a hagyományostól eltérő drámatipológiát állított fel.

Elismertség

Az MTA Közgyűlés képviselője (1994–2000), a Színház- és Filmtudományi Bizottság tagja és elnöke (1996–2000); az Irodalomtudományi Bizottság tagja (1976-tól). A Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) Irodalomtudományi Szakbizottságának elnöke. Az Országos Színjátszó Tanács elnöke (1973-tól).

Elismerés

A Pécsi Tudományegyetem és a Veszprémi Egyetem tb. doktora. Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006). Szocialista Kultúráért (1967), József Attila-díj (1986), Szent-Györgyi Albert-díj (1998), Grastyán Endre-díj (2000), Eötvös József- koszorú (2002), Akadémiai Díj (2005).

Szerkesztés

A Révai Új Lexikona munkatársa (1994-től). Irodalom- és színházelméleti cikkei a Jelenkorban (1970-től), az Irodalomtörténetben (1972-től), a Színházban (1973-tól), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1973-tól), a Literaturában (1977-től), a Magyar Filológiai Szemlében (1979-től), az Acta Litterariában (1983-1984), a Színháztudományi Szemlében (1991- től), az Árgusban (1991-től), az Antik Tanulmányokban (1992-től) és a CET-ben jelentek meg (1993-tól).

Főbb művei

F. m.: Egy Babits-vers közlésegységeinek vizsgálata. (Formateremtő elvek a költői alkotásban. Szerk. Hankiss Elemér. Bp., 1971)
A Csongor és Tünde drámai modellje. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
Ragyognak tettei. Szerk. Horváth Károly, Lukácsy Sándor, Szörényi László. Székesfehérvár, 1975)
A Tigris és hiéna a drámaelmélet és a dramaturgia szemszögéből. (Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1974)
A drámamodellek és a mai dráma. Részben egy. doktori és kand. értek. is. (Bp., 1974
új kiad. Dialóg–Campus szakkönyvek. Bp.–Pécs, 2001)
A drámai műalkotások elméleti kérdéseiről. Doktori értek. (Bp., 1977)
Drámaelmélet az ontológia és az esztétika határán. (Színházelméleti füzetek. Bp., 1977)
Az irodalomesztétikai tudásról. Főisk. jegyz. is. (Bp., 1978
3. kiad. 1982
új kiad. Modern filológiai füzetek. Bp., 1985
9. kiad. 1988)
A lírai dráma elméleti kérdéseiről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980)
A drámaelmélet és dramaturgia Csokonai műveiben. (Irodalomtörténeti füzetek. Bp., 1980)
Az „én”-világnak drámája. Örkény: Pisti a vérzivatarban. (Irodalomtörténet, 1982)
Lukács György ifjúkori dolgozatáról. (Irodalomtörténet, 1983)
A dráma lételméletéről. Művészetontológiai megközelítés. (Bp., 1984
szlovákul: Bratislava, 1989)
„E kor nekünk szülőnk és megölőnk”. Az önismeret kérdései Örkény István drámáiban. (Műelemzések kiskönyvtára. Bp., 1984
2. kiad. 1987)
Egy színházelmélet alapvonalai. (Színházelméleti füzetek. 13. Bp., 1985)
A cselekvés lehetősége. A drámai akció története Shakespeare-től a 19. század végéig. (Bp., 1987
2. kiad. Dialóg–Campus szakkönyvek. Bp.–Pécs, 2006). Mi a dráma? (Kérdőjel. Bp., 1987
2. kiad. Bp., 2002)
A dráma esztétikája. A dráma műneme és műfajai. (Esztétikai kiskönyvtár. Bp., 1988)
Az ontológiai drámaelemzés lehetőségei. (Műelemzés–műértés. Szerk. Sipos Lajos. Bp., 1990)
Rítus és dráma. (Bp., 1992)
Kalandok a drámával. Magyar drámák. 1945–1989. (Bp., 1996)
A színjáték lételméletéről. (Dialóg–Campus szakkönyvek. Bp.–Pécs, 1997)
A siker receptjei. Az 1920-as 30-as évek magyar magyar darabjairól. (Székesfehérvár, 2001)
Drámák és elemzések. Tanulmányok. (Dialóg–Campus szakkönyvek. Bp.–Pécs, 2002)
Magyar drámákról. 1920-as–1930-as évek. (Dialóg–Campus szakkönyvek. Bp.–Pécs, 2003)
Színház és/vagy dráma. (Dialóg– Campus szakkönyvek. Bp.–Pécs, 2004).

Irodalom

Irod.: In honorem B. T. B. T. 70. születésnapjára barátai, kollégái, tanítványai írásaiból összeállított kötet. Szerk. Hanus Erzsébet. (Zalaegerszeg, 1998)
Nagy Imre: B. T. emlékezetére. (Pécsi Szemle, 2006)
Kerényi Ferenc: Egy eredeti gondolkodó emlékére. (Jelenkor, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013