Beczássy Judit
Beczássy Judit

2024. december 8. Vasárnap

Beczássy Judit

író

Névváltozatok

Szobotka Katalin

Születési adatok

1888. szeptember 20.

Szeged

Halálozási adatok

1961. február 20.

Budapest


Család

F: Balázs Sándor (1883–1982) író. Leánya: H. Balázs Éva (1915–2006) történész.

Iskola

Szabadkán tanítónői okl. szerzett (1906).

Életút

Székelyudvarhelyen (1906-tól), majd Budapesten tanítónő (1916-tól). Férje bíztatására kezdett el irodalommal foglalkozni, első regénye egy vénlány tragikus története (Mari néni, 1920). Második műve, a Tóth Eszter élete és halála (1921) a magyar falu nyomorának megrendítő rajza. Ezzel az írásával megnyerte az Athenaeum regénypályázatát, és kivívta Kosztolányi Dezső elismerését. 1945 előtt sorra írta népszerű leányregényeit, ill. Goncsarov művéből készült Oblomov c. drámáját a Vígszínház mutatta be (1940. jan. 27.). A II. vh. után sokáig nem jelentkezett új művel, Rózsadomb (1954) c. elbeszélésgyűjteménye viszont nagy sikert aratott: az egykori nagypolgárság – a kor elvárásainak megfelelően, mint egy önmagát túlélt társadalmi rend – groteszk rajza. A siker után visszatért kedvelt témájához: leányregényeket írt. Regényeinek főhőse környezetéből kitörni, kiemelkedni vágyó leányok. Műveit sokszor a mindennapi élet egyszerű, megszokott aprólékos leírása, részletező megelevenítőképesség jellemzi. Pincelakók (1958) c. írása Budapest ostromának idején, egy budai óvóhelyen játszódik (akárcsak Nagy Lajos Pincenaplója). A rendkívüli élethelyzetet, a kényszerű összezártságba zsúfolódó emberek reakcióit rendkívül alapos lélektani ábrázolással jeleníti meg. Utolsó regényében (Piri, 1961) saját ifjúkori emlékeihez nyúlt vissza, könyve végén saját pedagógiai hivatásáról is szólt.

Elismerés

Az Athenaeum regénypályázat díja (1921).

Főbb művei

F. m.: Mari néni. Reg. (Bp., 1920)
Tóth Eszter élete és halála. Reg. (Bp., 1921)
A medve. Reg. (Bp., 1922)
A Miklósy-ház titka. Reg. fiatal leányok számára. (Bp., 1926
2. kiad. 1934
3. kiad. 1935)
A méltóságos kisasszony. Reg. (Bp., 1929)
Terebélyes nagy fa. Reg. (Bp., 1930)
Márta, mint detektív. Ifj. reg. (Százszorszép Könyvek. Bp., 1932
2. kiad. 1935)
A menekültek. Reg. (A magyar irodalom jelesei. Bp., 1933)
Mindenért fizetni kell. Reg. (Athenaeum Regények. Bp., 1937)
A csoda. Reg. (A magyar irodalom jelesei. Bp., 1941)
Rózsadomb. Elb.-ek. Ill. Szántó Piroska. (Bp., 1954)
Marika. Reg. Ill. Vadász György. (Bp., 1955
Pöttyös Könyvek. 5. kiad. 1962)
Pincelakók. Reg. (Bp., 1958)
Egyszer vagyok fiatal. Reg. Ill. Szász Endre. (Bp., 1958
3. kiad. 1965
szlovákul: Bratislava, 1962)
A szőke meg a barna királyfi. Mesék. Ill. Molnár Ágnes. (Kispajtások mesekönyve. Bp., 1958)
Piri. Ifj. reg. Ill. Demjén Zsuzsa. (Bp., 1961)
film: Egy asszony elindul (1949).

Irodalom

Irod.: Kosztolányi Dezső: B. J. (Nyugat, 1922).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője