Bedő Sándor
Bedő Sándor

2020. október 30. Péntek

Bedő Sándor, kálnoki és hodgyai

politikus, jogász, ügyvéd

Születési adatok

1874. február 2.

Székelydálya, Udvarhely vármegye

Halálozási adatok

1948. július 16.

Budapest


Család

Sz: Bedő Albert, Mihály Zsuzsanna.

Iskola

Középiskoláit Székelyudvarhelyen és Csíksomlyón végezte, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett, ügyvédi vizsgát tett.

Életút

Marosvásárhelyen ügyvéd, a helyi ügyvédi kamara utolsó magyar elnöke (1914–1919), az Erdélyi Szövetség ügyvezető alelnöke, majd társelnöke (1917–1922). Udvari tanácsos (1917-től). Miután a román hatóságok kiutasították Erdélyből (1922), Budapesten nyitott ügyvédi irodát. A Nemzeti Hitelintézet ügyvezető alelnöke (1924–1931). A Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt (= Egységes Párt) országgyűlési képviselője (Nyírbátori választókerület, 1927–1935). A felsőszabolcsi református egyházmegye gondoka (1931–1948), az Országos Ügyvédszövetség elnöke (1935–1944). A két vh. közötti korszak egyik ismert ügyvédje, jogi szakírója; jogászként elsősorban jelzálog- és részvényjoggal fogl. Politikusként gr. Bethlen István miniszterelnök szűkebb köréhez tartozott.

Főbb művei

F. m.: Egyetemlegesség a váltójogban. (Kolozsvár, 1917)
Az ingójelzálog. Írta és előadta. (Pécs, 1927)
A jelzálogtörvény – 1927. évi XXXV. t.c. – magyarázata. (Bp., 1928)
A kisrészvényes és a részvényjogi reform (Magyar Szemle, 1930)
A váltójogi egyetemlegesség problémája… (Bp., 1930)
Kálnoki B. S. egyházmegyei gondnok székfoglaló beszéde. (Bp., 1931)
Kálnoki B. S. elnöki székfoglaló beszéde az Országos Ügyvédszövetségben. (Bp., 1936)
Szolidaritási serlegbeszéd. (Bp., 1936).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013