Beély Fidél József
Beély Fidél József

2022. január 19. Szerda

Beély Fidél József

pedagógus, bencés szerzetes

Névváltozatok

1844-ig Briedl

Születési adatok

1807. július 5.

Székesfehérvár

Halálozási adatok

1863. június 20.

Kőszeg


Család

Sz: Briedl János kereskedő.

Iskola

Középiskoláit Székesfehérvárott végezte (1816–1822), majd belépett a bencés szerzetesrendbe és felvette a Fidél nevet (1822. okt. 16.), ünnepélyes fogadalmat tett (1828. okt. 15.), pappá szentelték (1830. aug. 6.). Győrött bölcseleti tanfolyamot, Pannonhalmán teológiát végzett. Az MTA tagja (l.: 1839. nov. 23.).

Életút

Pannonhalmán segédlelkész (1831–1832), Bakonybélben a rendi növendékeknél a nevelés és széptan tanára (1832–1848), a pannonhalmi bencés apátság jószágigazgatója, egyúttal házgondnok és könyvtáros is (1848–1855). A kőszegi bencés rendház főnöke és a gimnázium igazgatója (1855–1863). Pályafutását Guzmics Izidor biztatására költőként kezdte, majd, szintén Guzmics hatására esztétikával kezdett el foglalkozni, Esztétikai nézetei Hegel munkásságának ismeretéről tanúskodnak. Később érdeklődése pedagógiai problémák felé fordult, az első magyarországi egyetemes neveléstörténeti munka szerzője. Jelentősek továbbá a reformkori népoktatással foglalkozó írásai.

Emlékezet

Kéziratait, levelezését és önéletírását (Életem rajza) az MTA Kézirattára őrzi. Nagyméretű portéját a (Barabás Miklós festménye, 1838) a pannohalmi főapátsági gyűjtemény őrzi.

Szerkesztés

Az Egyházi Tár szerkesztője (1839). Írásai a fentin kívül még a Regélőben és a Honművészben (1836–1839), a Tudománytárban (1837–1844), az Athenaeumban (1839–1843), a Religio és Nevelésben (1841–1848), a Világban (1844), az Életképekben (1844–1846), a Katholikus Iskolai Lapokban (1849), a Katholikus Néplapban (1849) és a Családi Lapokban jelentek meg (1852–1855).

Főbb művei

F. m.: Néhány szó az erkölcsi nevelésről. – Népnevelés. (Egyházi Tár, 1835)
Költészeti képek. 1–2. Összeszedte Guzmics Izidorral, Vaszary Egyeddel. (Pest, 1837–1838)
Kivonatok egy nevelő naplókönyvéből. (Egyházi Tár, 1838)
Guzmics Izidor életrajza. (Pest, 1839)
Alapnézetek a nevelésről és a leendő nevelő tanítóról, különös tekintettel a tan történeti viszontagságára és literaturájára. (Pozsony, 1848).

Irodalom

Irod.: B. F. Arcképével. (Vasárnapi Ujság, 1863)
Horváth Cyrill: Emlékbeszéd B. F. J. fölött. (Akadémiai Értesítő, 1864)
Sörös Pongrác: A bakonybéli apátság története. (Bp., 1904)
Fehér Katalin: B. F. és az első magyar pedagógiai bibliográfia. (Magyar Könyvszemle, 1994)
Fehér Katalin: B. F. és a bakonybéli bencés tanárképzés. (Magyar Pedagógia, 1997)
Kereszty Orsolya: B. F. és a sajtó. (Magyar Könyvszemle, 2002)
Rajnai Judit: B. F. pedagógiai munkássága. (Borostyán-kút, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője